Ha pénzed nincs, jogod sincs

• Blog oldal
• Archívum
• 

A rokkantsági nyugdíj és a táppénz jogosultsága

A törvényi szabályozás 2010. január 01.-től módosult. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételei az alábbiak lesznek: Egészségkárosodása 79 %-ot meghaladó mértékű, vagy 50-79 %-os mértékű, de egészségügyi rehabilitációja nem javasolt, és az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik. További feltétel, hogy az egészségkárosodása következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme 30 %-kal alacsonyabb, mint az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál. Valamint táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság a rehabilitációs szakértői bizottság véleménye szerint fennáll. Ha a rehabilitációs szakértői szerv a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, akkor a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. Ha az igénylőnek e vonatkozó időpontig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. Ha az igénylő a jogosultság napján munkaviszonyban áll, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy lényegesen kevesebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik.

A rokkantsági nyugdíjhoz tartozó szolgálati idő: 22 éves kor betöltése előtt 2 év, 22-24 éves korban 4 év (korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év), 25-29 éves korban 6 év (korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év), 30-34 éves korban 8 év (korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év), 35-44 éves korban 10 év (korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év), 45-54 éves korban 15 év (korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év), 55 éves életkor betöltésétől 20 év (korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év).

A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartalmától és a rokkantság fokától függ. A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 32,5 és 42,5 illetve 47,5 %-ánál. A rokkantsági nyugdíj összege az ennek az alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. A rokkantsági nyugdíj mértéke a 25 évet meghaladó szolgálati idő után, illetve a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos. A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 5, az I. rokkantsági csoportban pedig 10 %-kal több, mint a III. rokkantsági csoportban. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően, évenként egyszer, január 01.-től emelkedik.  

A rokkantsági- és baleseti rokkantságra vonatkozó igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton. Az egészségkárosodás mértékét, a szakmai munkaképességet és a rehabilitálhatóságot külön szakértői szerv állapítja meg. Az ellátás megállapításáról az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosító igazgatóság határozattal rendelkezik, a járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

10 %-kal csökken a különböző jogcímeken járó táppénzek mértéke, így pl. 15 napos betegszabadság után a TB már csak a kereset 60 %-át fizeti.  A táppénz nem ment meg a felmondástól. A határozatlan idejű munkaviszonyt nem lehet megszüntetni rendes felmondással a táppénz ideje alatt, ám a közös megegyezésnek és a rendkívüli felmondásnak nincs semmi törvényi akadálya.

Önkormányzatoktól igényelhető támogatások - 2010.

- Rendszeres szociális segély: családi jövedelemhatárhoz igazodó, nem fix összeg, legfeljebb 57 815 Ft.

- Időskorúak járadéka: családban élő: 22 800 Ft, egyedülálló: 27 075 Ft, egyedülálló és 75 év feletti: 37 050 Ft.

- Lakásfenntartási támogatás: minimum: 2 500 Ft.

- Ápolási díj: alanyi jogú: 28 500 Ft, magasabb összegű: 37 050 Ft, méltányossági: 22 800 Ft.

- Fogyatékossági támogatás: alacsonyabb összegű: 18 525 Ft, magasabb összegű: 22 800 Ft.

- Gyermeknevelési támogatás: 28 500 Ft.

- Anyasági támogatás (ez egyszeri!): 64 125 Ft, ikrek esetén: 85 500 Ft.

- Rendszeres szociális járadék: korhatár felettiek: 27 300 – 31 360 Ft, korhatár alattiak: 27 000 Ft.

- Rokkantsági járadék: 33 330 Ft.

- Átmeneti járadék: a várható nyugdíj 75 %-a.

- Egészségkárosodási járadék: korábbi keresettől függően kerül meghatározásra, maximum összege az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa, jelenleg: 85 500 Ft.

- Vakok személyi járadéka: 15 360 Ft.

- Házastársi pótlék: 20 410 Ft.

- Házastárs utáni jövedelempótlék: 14 160 Ft.

- Súlyos mozgáskorlátozottak részére:

            - Gépkocsiszerzési támogatás: 7 évente igényelhető: 300 00 Ft.

            - Gépkocsi átalakítási támogatás: 7 évente igényelhető: 30 000 Ft.

            - Közlekedési támogatás: évente igényelhető: 7 000 – 28 000 Ft/év.

A nem rehabilitálható személyek juttatásai

2010. január 1-től a nyugdíjkorhatárt el nem érő, 50-70%-os egészségkárosodott rokkantnyugdíjas elvesztheti jogosultságát az ellátásra, amennyiben hat egymást követő hónapban keresett bruttó jövedelme magasabb, mint rokkantnyugdíjának kétszerese. Az öregségi nyugdíjkorhatár alatt az öregségi teljes nyugdíj megszerzéséhez szükséges korhatárt kell érteni, az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek tehát nem mentesülhetnek a rendelkezés alól. Ez a szabály csak a III. rokkantsági csoportú személyekre vonatkozik, így az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók elvben korlátlan jövedelemmel rendelkezhetnek a rokkantsági nyugdíj mellett. Ez a lehetőség azért marad csak elvi, mert az I. és II. rokkantsági csoportba azok tartoznak, akik munkaképességüket teljesen elvesztették. Amennyiben pedig a rokkantnyugdíj nem éri el a minimálbért (idén 73.500,-Ft), úgy a kereseti plafon a minimálbér összege lesz. Így tehát aki 30.000,-Ft-nyi rokkantnyugdíjat kap, az maximum minimálbéres jövedelemre tehet szert, így legfeljebb havi 103.500,-Ft-ot vihet haza összesen. Legalábbis legálisan.

A kereseti korlát csak a 2009. július 1-je után szerzett jövedelemre vonatkozik. Érdemes figyelni arra is, hogy mindez csak egymást követő hat hónap időtartamban veszi figyelembe a jogalkotó. Amennyiben tehát a rokkantnyugdíjas munkavállaló 5 hónapon át magasabb bevételt ért el, a hatodik hónap azonban „uborkaszezonnak” minősül, és nincs számottevő keresete, úgy mentesülhet a szigorú következmények alól. A jogosultság elvesztése – a nyilvánvaló anyagi okokon kívül – azért is lehet igen fájdalmas, mert az egész „leszázalékolási” procedúrát előről kell kezdeni, a jogosultság tehát nem éled fel automatikusan.

Akinél az egészségkárosodás mértéke nem éri el a jogszabály által megkívánt mértéket, s ezért sem rehabilitációs járadékra, sem rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, az a munkanélküli vagy a szociális ellátások által nyújtott támogatásokra támaszkodhat. Így például aki „csupán” 40%-os mértékben károsodott egészséget tud felmutatni, de öt éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, átmeneti járadékra tarthat igényt. Aki ez utóbbi feltétellel nem rendelkezik, azonban megszerezte a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő felét, és jövedelemmel nem rendelkezik (vagy legalábbis nem haladja meg a minimálbér 80%-át), az a személy rendszeres szociális járadék iránt nyújthat be kérelmet. Ennél kisebb mértékű egészségromlást – feltehetően a különösen nehéz és veszélyes munkára tekintettel - a bányászok esetén értékel a jogalkotó, amikor minimum 29%-os egészségkárosodáshoz köti az úgynevezett bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékát, igaz, ennek alapvető feltétele, hogy kereső tevékenységet egyáltalán ne folytasson.

A rehabilitációs járadék

A rendszer legfeltűnőbb újdonsága, hogy míg korábban a munkaképesség-csökkenést vizsgálták, addig a jelenleg is hatályos szabályozás az egészségkárosodás mértékét teszi meg mércéül, melyet a megújult nevű Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet (ORSZI) szakértő testülete hivatott megállapítani. Ez előbbinek azért is van jelentősége, mert így az egészségkárosodás mellett a szakmai munkaképesség változását, illetve a rehabilitáció lehetőségeit (ide értve a rehabilitáció irányát, a rehabilitációs szükségletet, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamot) is vizsgálni kell. Ennek következtében komplett rehabilitációs tervet kaphat a kezébe a vizsgált személy.

Amennyiben a megváltozott munkaképességű személyt a szakértői testület esélyesnek találja, hogy – rehabilitációt követően - még visszatérjen a munkaerőpiacra (tehát rehabilitálható), a korábbi rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs járadékot állapítanak meg számára. Ez persze nem ilyen „egyszerű”, hiszen ehhez szükséges még bizonyos életkorhoz kötött- szolgálati idő igazolása (hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény 24.§) , valamint az egészségkárosodás mértékét és kereseti korlátot is meghatározza a jogalkotó. Az egészségkárosodás 50-79%-os mértéke mellett további feltétel, hogy képzettségének megfelelő munkakörben rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, valamint kereső tevékenységet vagy nem folytat, vagy jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy hónapban elért jövedelme átlagánál. A rehabilitációs járadék célja a munkaerőpiaci visszailleszkedés.

Az egészségkárosodás (összervezeti) (ÖEK) és a munkaképesség-csökkenés (MKCS) egymáshoz viszonyuló mértékeiről bővebben:

(http://www.slepecs.hu/download/pdf/20081124%20A%20rokkantositas%20uj%20szabalyai.pdf)

A rehabilitációs járadék legfeljebb három évig jár a jogosultnak, ez alatt az idő alatt azonban a jogalkotó a munkaügyi központtal való együttműködési kötelezettséget ír elő. Ez a rehabilitáció irányától függ, melyet a munkaügyi központ és a rehabilitált között megkötött rehabilitációs megállapodásban rögzítenek. Aki ezt a megállapodást megszegi, számíthat a rehabilitációs járadék elvesztésére. A megállapodás keretében így tipikusan arra kell kötelezettséget vállalni, hogy a felkínált megfelelő munkahelyet, valamint a térítési kötelezettséggel nem járó képzéseket elfogadja, illetve meghatározhatják a felek az önálló munkahelykeresési formákat, a kapcsolattartás módját, valamint a rehabilitációs szolgáltatásokat.

A járadék összegét a rokkantsági nyugdíj 120%-ában határozták meg. Az így megállapított járadéknak azonban csak a fele illeti meg azt az igyekvő munkavállalót, aki a járadék folyósítása idején három egymást követő hónapon keresztül - átlagkeresettel számolva - eléri a rokkantsági nyugdíj alapját képező jövedelem 90%-át.

 A rehabilitációs járadék nem keverendő össze természetesen a rehabilitációs hozzájárulással. Ez utóbbit az a húsz főnél nagyobb munkavállalói létszámú munkáltató fizeti meg, akinél az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (úgy nevezett kötelező foglalkoztatási szint). Ez az összeg 2010-ben látványosan emelkedett, hiszen az eddigi 177.600,-Ft/fő/év helyett idén 964.500,-Ft/év.

Jogviszony ellenőrzés az OEP-nél

A jogviszony ellenőrző rendszer július elsejétől négy jelzéssel működik. Zöldet jelez a rendszer a Magyarországon rendezett jogviszonnyal rendelkezők, pirosat a Magyarországon rendezetlen jogviszonnyal rendelkezők esetén. Ők továbbra is érvényes TAJ-számmal rendelkeznek majd, azaz ugyanúgy, mint eddig, az orvosnak el kell látnia őket, a támogatott gyógyszerét, gyógyászati segédeszközét ki kell adni, ezért külön pénzt kérni, vagy az ellátást megtagadni továbbra sem lehet.

Piros lámpa (rendezetlen jogviszony) esetén a szolgáltatónak továbbra is tájékoztatási kötelezettsége van.

A TAJ-számmal rendelkező külföldön biztosítottak kék jelzést kapnak, azaz a TAJ-számuk átmenetileg érvénytelen lesz, ez azonban nem jelenti azt, hogy őket bármilyen hátrány érné, azaz ugyanúgy finanszírozott ellátásban részesülnek, csak épp végső soron a külföldi biztosítójuk terhére, amelyet az OEP az ellátás után elszámol azoknak. Kék jelzés esetén a szolgáltató köteles ellenőrizni, hogy az érintett rendelkezik-e jogosultság-igazolással (Európai Egészségbiztosítási Kártya, kártyahelyettesítő nyomtatvány, E 112-es nyomtatvány). Ha a nyomtatványok valamelyike az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételekor rendelkezésre áll, az egészségügyi szolgáltató az érintettet ellátja, az egészségbiztosító pedig finanszírozza az ellátást.

Ha egyik dokumentummal sem rendelkezik a beteg, az egészségügyi szolgáltató a költségekről saját, előre meghatározott díjtételei alapján számlát állít ki. Ez esetben az OEP az ellátások költségeit nem finanszírozza.

Barna jelzést kapnak azok, akiknek a TAJ-számuk egyéb okból érvénytelen. E jelzés esetében a szolgáltató a költségekről előre meghatározott díjtételei szerint számlát állít ki. Ebben az esetben az OEP az ellátások költségeit nem finanszírozza, tekintettel arra, hogy a TAJ-kártyát (például végleges külföldre település, elhalálozás miatt vagy technikai okból) érvénytelenítették. Ez változást nem jelent, érvénytelen TAJ-szám esetén a beteg OEP-finanszírozott ellátást nem vehetett igénybe.

Fontos, hogy a sürgős szükség gyanújával ellátásra jelentkező beteget jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és az egészségi állapota által indokolt ellátásban kell részesíteni. Az igénybevétel jogcímét az ellátást követően kell tisztázni.

A szociális foglalkoztatás új szabályai

A szociális foglalkoztatók 2010-től már nem alkalmazhatnak ötvenöt év fölötti, leszázalékolt rokkantakat, ráadásul megváltozik a finanszírozás is, vagyis az eddigi normatíva helyett pályázni kell az önkormányzatoknak. A rendelet megakadályozza, hogy a megváltozott munkaképességűek a jövőben értelmes munkát végezhessenek, ami után ráadásul eddig járt nekik a nyugdíj is. Mindemellett a pályáztatás azt fogja jelenteni, hogy az önkormányzatok számára bizonytalanná válik ezen emberek foglalkoztatásának finanszírozása.

Megoldást jelenthet, ha az önkormányzat szerződést kötött egy-egy vállalkozóval, akik biztosítják az érintettek számára az értelmes munkavégzést, és ezért fizetséget is kapnak.

Módosított egészségügyi törvény

Az úgynevezett salátatörvény-csomag lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egészségügyi és személyazonosító adatokat - szükséges ideig és mértékben - kezeljenek az arra feljogosított szervek. A jogszabály szerint az egészségbiztosítási szerv az egyes daganatos betegségekkel kapcsolatos epidemiológiai és népegészségügyi, valamint ellátásmegfelelőségi vizsgálatok tervezése, értékelése érdekében szükséges mértékben és ideig kezelheti a betegek egészségügyi és személyazonosító adatait, amelyeket továbbítani kell a rákregiszter részére, gyerekek esetében a gyermekonkológiai regiszternek. Az adatfeldolgozás befejezésétől számított nyolc napon belül a regiszterekben nem nyilvántartott elhunytak adatait meg kell semmisíteni.

Változás lesz egyebek között abban, hogy az egészségbiztosító a korábbi negyedéves gyakoriság helyett a jövőben félévente újraképzi a fixesítési eljárásban a gyse támogatási csoportjait. A támogatott gyse teljes körét minden hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel honlapján közzé kell tennie az egészségbiztosítónak. A törvénymódosítás lehetővé teszi például azt, hogy a támogatotti körbe tartozó segédeszközöket ezentúl nemcsak a patikák, hanem az ilyen eszközöket forgalmazó szaküzletek is házhoz szállítsanak.

A módosító jogszabály bevezeti a vagyoni biztosítékot, amelyet az egészségügyi ellátási szerződés alapján ellátást nyújtó szolgáltató köteles adni. Vagyoni biztosíték - amely lehet bankgarancia és/vagy pénzügyi letét - mértéke nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző finanszírozási évben az egészségbiztosítási finanszírozásból származó bevétel egynegyede. Ellátási szerződés nem köthető azzal a szolgáltatóval, amely többek között csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy amelynek az adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

A jogszabály szerint a jövőben lehet reklámozni "egészségnevelési" programokat, mint az egészségügyi államigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett védőoltási vagy a dohányzásról történő leszokást támogató kampányokat, valamint az ezekhez kapcsolódó gyógyszeripari termékeket.

Baleseti rokkantsági nyugdíj

A baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében történő megrokkanás esetén, szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás.

Balesetnek kell tekinteni minden olyan az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatást, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és ez sérülést, mérgezést, vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetve halált okoz. Erre tekintettel üzemi balesetnek minősül minden olyan baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben; munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben; illetőleg közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Például a foglalkozás körében végzett munka közben bekövetkezett üzemi balesetnek minősül az is, ami a dolgozót a munkahelyén kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenység során érte. Üzemi balesetnek minősülnek például a tisztálkodás, az öltözködés, az étkezés, vagy a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesetek is. A munkába, vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben bekövetkezett baleset, vagy más néven úti baleset üzemi jellege csak akkor állapítható meg, ha közben a munkával való kapcsolat tartósan nem szakadt meg. De a munkába menet közben bekövetkezett baleset üzemisége akkor is elismerhető, ha a dolgozó nem közvetlenül a lakásáról, hanem máshonnan ment munkahelyére.

Más a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó balesete a munkából történő távozása után következett be. Ilyenkor vizsgálni kell, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, a dolgozó közvetlenül a munkája befejezése után indult-e lakására és útját magánügyei végzése miatt hosszabb időre nem szakította-e meg, esetleg oly módon is, hogy az említett legrövidebb útról letért.

A közcélú munka végzése során bekövetkezett balesetnek kell tekinteni például az életmentésben, baleset-, katasztrófa-elhárításban, szakszervezeti munka során elszenvedett baleseteket.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett baleset közül üzeminek csak az minősül, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Tehát, ha a biztosított rosszulléte esetén felkeresi az orvost, és eközben balesetet szenved, akkor az nem tekinthető üzemi balesetnek.

Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. 2008. január 1-jétől a rokkantság megállapítását már nem a munkaképesség-csökkenés, hanem az egészségkárosodás mértéke alapozza meg. Az új rendelkezések szerint rokkant az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben az aktuális vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, de szakvélemény alapján rehabilitációja nem javasolt. Az egészségkárosodás az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás.

Ki jogosult a baleseti rokkantsági nyugdíjra? 2008. január 1-étől megállapításra kerülő baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant vagy akinek 40 %-ot elérő egészségkárosodását szilikózis vagy aszbesztózis okozta, és az egészségkárosodás folytán kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, éssem táppénzben, sem baleseti táppénzben nem részesül.Annak eldöntése, hogy mikor okozza a rokkantságot túlnyomó részben az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságainak (a továbbiakban: szakértői bizottság) a feladata.

A baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igényt írásban az A 3515-273 igénybejelentő lapon kell igényelni, melyhez csatolni kell az ONYF 3515-270/A igénybejelentő lapot is.A kitöltés során különös figyelmet kell fordítani a balesetre (időpont, helyszín, körülmények) vonatkozó kérdésekre illetőleg válaszokra. Ugyancsak fontos a munkaviszony(ok) adatainak pontos feltüntetése, melyre vonatkozó igazolásokat, okmányokat az orvosi igazolásokkal, baleseti jegyzőkönyvvel együtt az igénybejelentéshez mellékelni kell. Ha ezt elmulasztották az igazolások pótlására az igényelbíráló szerv - megfelelő határidő kitűzésével - az igénylőt felhívja.A nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye alapján a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál, valamint - ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell érvényesíteni.

Az igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni.

 Amennyiben a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, ezt a határidőt a táppénz első ízben történő megszűnésének a napjától kell számítani.A két éven túli igényérvényesítésre akkor van lehetőség három éven belül, ha a baleset következményét csak az előbbi két év eltelte után lehetett csak megállapítani.Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a halál napját követő két éven belül érvényesítheti igényét.

Mennyi a baleseti rokkantsági nyugdíj összege? A jogosult a nyugdíja megállapításánál több időszak keresete közül választhatja a számára kedvezőbbet. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint - vagy ha az kedvezőbb - az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege függ a rokkantság fokától, a havi átlagkeresettől, és a szolgálati idő tartamától.

A rokkant személyek az alábbi három csoportba sorolhatók:

III. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben az aktuális vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, de szakvélemény alapján rehabilitációja nem javasolt, illetve szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és annak mértéke eléri a 40 %-ot; ebben az esetben baleseti rokkantsági nyugdíjként a figyelembe vehető átlagkereset 60%-a jár;

II. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul; ebben az esetben az átlagkereset 65%-a folyósítható;

I. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek az egészségkárosodása a 79 százalékot meghaladja, és mások gondozására szorul; ebben az esetben a baleseti rokkantsági nyugdíj összege az átlagkereset 70%-a.

Mivel a rokkantsági csoportba sorolás fenti szabályai is a 2008. január 1-jétől megállapításra kerülő rokkantságra vonatkoznak, fontos megemlíteni azt az átmeneti szabályt, amely szerint a 2007. december 31-én baleseti rokkantsági nyugdíjasnak a 2008. évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során, ha az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja - attól függően, hogy mások gondozására szorul-e -, az I., illetve II. csoportba, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79%-os, a III. csoportba sorolják.

Kérelem esetén lehetőség van arra is, hogy a 2008-ban esedékes soron következő első felülvizsgálat keretében komplex minősítést végezzenek, ebben az esetben az érintett a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra lesz jogosult. 

A baleseti rokkantsági nyugdíj nincs szolgálati időhöz kötve. A nyugdíj összegénél mégsem közömbös, hogy a sérült mennyi szolgálati idővel rendelkezik. A nyugdíj összege ugyanis az elismert szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset 1-1 %-ával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.

 A 2008. január 1-jét követően megállapításra kerülő baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb havi összege: a III. rokkantsági csoportban - a 2007. évi 27 200 helyett - 28 600 forint, a II. rokkantsági csoportban - a 2007. évi 28 560 helyett - 30 000 forint, az I. rokkantsági csoportban - a 2007. évi 29 530 helyett - 31 000 forint.

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy szilikózis (azbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az a rehabilitációs járadékról szóló törvényben foglaltakat a baleseti rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.

A 2007. december 31-én baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőknél az ellátásnak ez utóbbi, a kereső tevékenység miatti megszüntetésére vonatkozó szabály 2008-ban még nem alkalmazható. Rájuk 2009. január 1. előtt tehát továbbra is irányadó, hogy a jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne

Ha a baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése után öt éven belül a feltételek újra bekövetkeznek, a jogosultság feléled. Ilyenkor a jogosultnak a megszűnést követően bekövetkezett emelések és kiegészítések is járnak.

Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása

Közlekedési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg: aki nem részesül fogyatékossági támogatásban és akinek a családjában az egy főre jutó, a kérelem benyújtását megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg (2009-ben ez az összeg 71.250 forint).

A közlekedési támogatás mértéke: 7.000 Ft/év annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek, aki 62 évét már betöltötte, vagy 62 évnél fiatalabb ugyan, de nem áll sem munkaviszonyban, sem tanulói jogviszonyban. 24.500 Ft/év támogatásra jogosult az az 1- 62 év közötti súlyos mozgáskorlátozott személy, aki tanulói vagy munkaviszonyban áll.

Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott saját háztartásában kiskorú(ak) eltartásáról gondoskodik, a támogatás összege 7.000 Ft/év helyett 10.500 Ft/év, 24.500 Ft/év helyett 28.000 Ft/év függetlenül attól, hogy a támogatott súlyos mozgáskorlátozott hány kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.Ugyanakkor, ha egy családban több olyan súlyos mozgáskorlátozott él, aki a jogszabályi feltételeknek megfelel, és eltartónak minősül, ez a személy is jogosult ugyanazon eltartott(ak) után a magasabb összegű támogatásra. (Pl. férj és feleség közös háztartásban nevelik kiskorú gyermeküket és mindketten támogatásra jogosultak, mindketten a magasabb összegű támogatást fogják megkapni.)

A súlyos mozgáskorlátozott személyek minden év április 30-áig nyújthatják be a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél a kérelmet, amely költségmentes. Április 30-a után akkor lehet a kérelmet benyújtani, ha a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be. Ebben az esetben természetesen a támogatás éves összegének arányos részére tarthat csak igényt a kérelmező. 

Az önkormányzatok ügyfélszolgálati vagy szociális irodáján (kisebb településen a jegyzőnél, körjegyzőnél) lehet a kérelemhez szükséges, ingyenes nyomtatványt beszerezni vagy az önkormányzat honlapjáról letölteni. A kérelemhez mellékelni kell: a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt; l-62 éves kérelmező esetén a munkaviszony, illetve a tanulói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást; a tárgyévet megelőző évről jövedelemigazolásokat, amelyek tanúsítják, hogy az egy főre jutó jövedelem a tárgyév január 1-én érvényes nyugdíjminimum két és félszeresét ( 2009-ben 71.250 forint) nem haladja meg; ha a kérelmező eltartottról gondoskodik, az eltartott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonatát, továbbá - ha szükséges - az elhelyezését igazoló bírói ítélet vagy gyámhatósági határozat fénymásolatát; nyilatkozatot arról, hogy nem részesül fogyatékossági támogatásban a kérelem benyújtásának időpontjában. A jogosultságot a jegyző állapítja meg, és ezzel egy időben gondoskodik a támogatás összegének kifizetéséről is.

A jegyző határozatával szemben - annak kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül annál a jegyzőnél lehet fellebbezést előterjeszteni, amely a sérelmes határozatot hozta. A fellebbezésnek nincs formai kötöttsége, bármely okból lehet fellebbezni, amelyre az érintett döntést a kérelmező sérelmesnek tartja. Ha a jegyző a fellebbezésben foglaltakat nem fogadja el, vagy nem intézkedik a fellebbezésben kérteknek megfelelően, a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a területileg illetékes államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalához, amely a másodfokú határozatot hozza meg az ügyben. A másodfokú határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A keresetet a határozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a jegyzőhöz, de azt a megyei (fővárosi) bírósághoz kell címezni, és abban pontosan meg kell határozni, hogy a határozat mely pontja sért jogszabályt

. Mi az eljárás jogosulatlanul igénybe vett támogatások esetén? Aki rosszhiszeműen és a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vette igénybe a támogatást, köteles azt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott - a jegybanki alapkamathoz igazodó - kamattal megemelt összegben visszafizetni. Ilyen személy öt évig semmiféle közlekedési kedvezményben nem részesülhet.

Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa

A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével: a járdán - meghatározott feltételek fennállása esetén - akkor is megállhat, ha ezt jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja; korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben ingyenesen várakozhat (parkolhat). Parkolási igazolványra az a személy jogosult, aki a vonatkozó jogszabályok meghatározása szerint: súlyos mozgáskorlátozottnak minősül (lásd: 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet) látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; illetve mozgásszervi fogyatékosnak minősül (lásd: 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet), vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül (lásd: 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet), valamint akit 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek.

Valamennyi esetben feltétel, hogy a jogosultságot az azt meghatározó jogszabály szerint kiadott szakvélemények valamelyikével kell igazolni.

Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban a körzetközpontú jegyző jár el. Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemhez mellékelni kell az orvosi szakvéleményt. A jogosultnak a kérelemhez csatolnia kell egy darab igazolványképét is.Az igazolvány kiadására irányuló eljárásban a jogosultnak személyesen kell eljárnia, de a személyes megjelenésben akadályozott jogosult az igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki azt haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek. Természetesen lehetőség van arra is, hogy ha valaki nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni, akkor helyette meghatalmazottja járjon el.Az igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról az okmányiroda arcképmás felvételt készít. A kérelemhez igazolványképét csak akkor kell mellékelni, ha nem személyesen történt a kérelem benyújtása.

A kérelmet saját kezűleg kell aláírni. Ezt akkor is meg kell tenni, ha meghatalmazott jár el (kivéve, ha a jogosult írásképtelen). Az igazolványt - a kérelmező választása szerint - postai úton kell továbbítani, vagy azt a kérelmező személyesen, illetve az általa írásban meghatalmazott személy útján veheti át az okmányirodában. A postai úton át nem vett igazolványt a kérelmező vagy az általa írásban meghatalmazott személy személyesen veheti át az okmányirodában. A személyesen át nem vett igazolványt - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a kiállítástól számított egy év elteltével megsemmisíti.

Az igazolvány érvényességének időtartama a kiállítás napjától számított 3 év. Amennyiben a szakvélemény a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg az igazolvány érvényességének időtartama megegyezik a szakvéleményben rögzítettekkel.A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány érvényessége újabb 3 éves időtartamra, illetve a szakvélemény érvényességének megfelelő időtartamra meghosszabbítható.5 éves időtartamra abban az esetben állítják ki az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Az érvényességi idő leteltével az igazolvány érvényessége további 5 évvel újabb szakvélemény bemutatása nélkül meghosszabbítható.

Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő jogosult ellenőrizni. A rendőr vagy a közterület-felügyelő az igazolványt a helyszínen elveszi, ha az igazolvány érvénytelen, vagy megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek. Az igazolvány elvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.A parkolóhelyek rendeltetésszerű használatát ellenőrző más személy igazolvánnyal való visszaélés gyanúja esetén értesíti a rendőrséget vagy a közterület-felügyeletet.

Mozgáskorlátozottak személygépkocsi-átalakítási támogatása

Az átalakítási támogatás: a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve személygépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás (az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező súlyos mozgáskorlátozott személy kaphatja meg); a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személygépkocsival történő szállítását (a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását vállaló szülő vagy házastárs lehet jogosult a támogatásra); a személygépkocsinak a súlyosan mozgáskorlátozott személy biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott támogatás.

A támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30 000 forint, és hétévenként csak egyszer lehet megkapni.Az első két esetben az átalakítási támogatás nyújtásának feltétele, hogy a súlyosan mozgáskorlátozott családjában az egy főre jutó jövedelem a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét - 2009-ben 51.250 forintot - nem haladja meg .

Az átalakítási támogatás iránti kérelmek - az önkormányzatoknál beszerezhető nyomtatványon - a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat szociális irodáján (kisebb településen a jegyzőnél) nyújthatók be, költségmentesen. A jegyző határozatban állapítja meg a súlyos mozgáskorlátozottság tényét vagy annak hiányát. A jegyzőnek az átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító jogerős határozatát, a jogerőre emelkedéstől számított 5 munkanapon belül fel kell terjeszteni az államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának vezetőjéhez.

 Az államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának vezetője az általa létrehozott bizottság véleményének - a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke által meghatalmazott képviselő, az illetékes Regionális Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tisztifőorvosa által megbízott szakorvos és az illetékes államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának vezetője által felkért személy - figyelembevételével hozza meg határozatát a támogatásokról. A hivatalvezető az átalakítási támogatásokról folyamatosan dönt.

A szociális és munkaügyi miniszter által megállapított, évenkénti keretből a kifizetéseknél előnyben lehet részesíteni azt, aki: saját jogán jogosult a támogatásra, a személygépkocsit munkaviszony vagy tanulói jogviszony folytatására használná, egyedülálló, a honvédelmi kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá.

Az államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának vezetője az átalakítási támogatás odaítéléséről szóló határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül névre szóló utalványt állít ki a súlyos mozgáskorlátozott, vagy a szállítást végző személy részére.Járművet átalakítani csak az utalvány birtokában lehet, már megtörtént felújításra az utalványt nem lehet felhasználni. Az utalványt hat hónapig lehet felhasználni. Az átalakítást végző személy az utalványban meghatározott összeget a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kérheti a számla mellékelésével (ennek tartalmaznia kell a vásárló nevét, címét, a személygépkocsi forgalmi rendszámát és lökettérfogatát). Az átalakítást végzőknek figyelniük kell arra is, hogy a vásárláshoz felhasznált utalványokat legfeljebb az érvényesség lejártát követő 15 napon belül nyújthatják be a minisztériumba.

Van jogorvoslati lehetőség? A háziorvos szakvéleményén alapuló jegyzői határozattal szemben a kérelmező fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezés oka az, hogy a kérelmező nem ért egyet az orvosi szakvéleményben foglaltakkal, felülvizsgálat céljából az Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetnek a kérelmező lakóhelye szerint illetékes I. fokú orvosi bizottságát kell megkeresni.

A másodfokú orvosi szakvélemény ellen további felülvizsgálatnak nincs helye, akit azonban nem minősítettek súlyos mozgáskorlátozottnak, a szakvélemény kiállítását követő évben újbóli vizsgálatot kérhet A jegyzőnek a kérelemről döntő határozatával szemben az annak kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül a sérelmezett határozatot hozó jegyzőnél lehet fellebbezést benyújtani. Ha a jegyző a határozatát a fellebbezésnek megfelelően nem változtatja meg, továbbítani köteles a fellebbezést az illetékes államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalához.

A kérelmező az államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának a fellebbezés tárgyában hozott határozata felülvizsgálását - jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől számított 30 napon belül kérheti a megyei bíróságtól. A kérelmező a közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának vezetőjének az átalakítási támogatásról döntő határozatával szemben szintén benyújthat felülvizsgálati kérelmet a megyei bírósághoz.A jogorvoslatok igénybevétele nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.

Aki rosszhiszeműen és a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vett igénybe valamilyen támogatást, köteles azt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott - a jegybanki alapkamathoz igazodó - kamattal megemelt összegben visszafizetni. Az ilyen személy öt évig semmiféle közlekedési kedvezményben nem részesülhet.

Mozgáskorlátozottak személygépkocsi-szerzési támogatása

Szerzési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg: aki érvényes vezetői engedéllyel - segédmotoros rokkantkocsi szerzési támogatására irányuló kérelem esetén járművezetői igazolvánnyal - rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát a szakértői bizottság megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja, és a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben

.Az alábbi feltételek együttes fennállása esetén az a súlyos mozgáskorlátozott személy is kaphat támogatást aki a szakértői bizottság véleménye szerint gépjármű vezetésére alkalmatlan, a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben, akinek a gépjármű használata munkaviszonya vagy tanulói jogviszonya fenntartása miatt indokolt, akinek a szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, vele legalább egy éve közös háztartásban élő, nagykorú gyermeke, testvére írásbeli nyilatkozatban vállalja.

 Az a nem súlyosan mozgáskorlátozott személy is kaphat támogatást, aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt, valamint érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben

 Valamennyi kérelmező esetében a támogatás megszerzésének feltétele, hogy a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladhatja meg (2009-ben ez az összeg 71.250 forint).

 A szerzési támogatás nem más, mint belföldi kereskedelmi forgalomban történő 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű. Illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium előzetes engedélyével a külföldről behozandó, fent leírt jármű magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

A szerzési támogatás mértéke a vételár, vagy magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költség 60%-a, legfeljebb azonban 300 000 forint. A szerzési támogatással megvásárolt vagy külföldről behozott személygépkocsit a szerzési támogatásra jogosult a vásárlás, vagy a magyarországi forgalomba helyezéssel kapcsolatos vámigazgatási eljárás befejező napjától számított három éven belül csak a regionális közigazgatási hivatalban, illetve annak területi kirendeltségén működő Szociális és Gyámhivatalának előzetes hozzájárulásával idegenítheti el. Az elidegenítési tilalmat a járműnyilvántartásba az állam javára jegyezik be .

A mozgáskorlátozott személyek minden év április 30-áig nyújthatják be a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél a kérelmet, amely költségmentes . Az önkormányzatok szociális irodáján (kisebb településen a jegyzőnél, körjegyzőnél) lehet a kérelemhez szükséges, ingyenes nyomtatványt beszerezni. A jegyző a kérelemről határozattal dönt, és a határozat rendelkező részében megállapítja a súlyos mozgáskorlátozottság tényét vagy annak hiányát.

A szerzési jogosultságot megállapító határozat érvényességi ideje egy év, amelyet kérelemre a jegyző évenként meghosszabbíthat . Ha nem súlyos mozgáskorlátozott személy igényli a szerzési támogatást, a jegyző csak a mozgáskorlátozottság tényéről dönt .

 A második fázis: a közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatala vezetőjének döntése A szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító jogerős jegyzői határozatot június 30-áig kell felterjeszteni az államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának vezetőjéhez . A jegyző a nem súlyos mozgáskorlátozott személy kérelmét a mellékleteivel együtt, a mozgáskorlátozottság tényét tartalmazó jogerős határozatával, valamint érdemi javaslatával együtt a tárgyév május 31. napjáig terjeszti fel a hivatalhoz, ezekben az esetekben a szerzési támogatásra való jogosultságról is a hivatalvezető dönt . A hivatal vezetője az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevételével július 31-éig dönti el, hogy mely jogosultak kaphatnak az adott évben támogatást. A bizottság tagjai: a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke által meghatalmazott képviselő, az illetékes regionális Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tisztifőorvosa által megbízott szakorvos, valamint a hivatalvezető által felkért személy.

A szociális és munkaügyi miniszter által megállapított, évenként felhasználható keretből a kifizetéseknél előnyben lehet részesíteni azt, aki: saját jogán jogosult a támogatásra, a személygépkocsit munkaviszony vagy tanulói jogviszony folytatására használná, egyedülálló, segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék vásárlására használná a szerzési támogatást, a honvédelmi kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá .

A hivatal vezetője a szerzési támogatás odaítéléséről szóló határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül névre szóló utalványt állít ki a súlyos mozgáskorlátozott vagy a szállítást végző személy részére. Gépkocsit vásárolni csak az utalvány birtokában lehet, már megtörtént vásárlásra vagy felújításra az utalványt nem lehet felhasználni. Az utalványt hat hónapig lehet felhasználni. A kereskedő az utalványban meghatározott összeget a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kérheti a számla mellékelésével (ennek tartalmaznia kell a vásárló nevét, címét, a személygépkocsi forgalmi rendszámát és lökettérfogatát). A kereskedőknek figyelniük kell arra is, hogy a vásárláshoz felhasznált utalványokat legfeljebb az érvényesség lejártát követő 15 napon belül nyújthatják be a minisztériumhoz . A külföldről behozott személygépkocsi esetén az utalványt a szerzési támogatásban részesített nyújtja be a támogatás kiegyenlítése céljából a minisztériumba. A benyújtott utalványhoz csatolni kell a vámhatóság által kiállított, a vámigazgatási eljárás lefolytatásának tényét igazoló okmány másolatát .

 Mielőtt a szerzési támogatásban részesített személy az okmányirodában megindítaná a személygépkocsi törzskönyvének kiadására irányuló eljárását, van egy fontos kötelezettsége. A vásárlást, illetve a behozatalt követő öt napon belül be kell mutatnia a számlát (vagy adásvételi szerződést), illetve a vámokmányt az utalványt kiállító hivatalnak.Fontos tudni, hogy a személygépkocsit a vásárlás, vagy a vámigazgatási eljárás befejező napjától számított három éven belül csak a hivatal előzetes engedélyével lehet elidegeníteni.Ezekről egyébként a szerzési támogatást megállapító határozatban is rendelkeznie kell a közigazgatási hivatal vezetőjének.

Van-e jogorvoslati lehetőség? El kell különítenünk két esetet: a jegyzői határozattal szembeni fellebbezést és a szociális és gyámhivatal vezetőjének a nem súlyos mozgáskorlátozott személy szerzési támogatásra való jogosultságot elbíráló, illetve az adott évben kielégíthető kérelmekről hozott határozatával szembeni jogorvoslatot.

A jegyzőnek a szerzési jogosultságot elutasító, illetve a mozgáskorlátozottság tényére vonatkozó határozatával szemben - annak kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül - a jegyzőnél lehet fellebbezni. Ha a fellebbezés indoka az volt, hogy a kérelmező nem értetett egyet a háziorvos szakvéleménnyel, a szakvélemény felülvizsgálatát is lehet kérni. A felülvizsgálat érdekében az Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetének a kérelmező lakóhelye szerint illetékes orvosi bizottságát kell megkeresni. A másodfokú orvosi szakvélemény ellen további felülvizsgálatnak nincs helye, akit azonban nem minősítettek súlyos mozgáskorlátozottnak, a szakvélemény kiállítását követő évben újbóli vizsgálatot kérhet.Ha a jegyző a fellebbezésben foglaltakat nem fogadja el, vagy nem intézkedik a fellebbezésben kérteknek megfelelően, a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a területileg illetékes államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalához, amely a másodfokú határozatot hozza meg az ügyben.

A másodfokú határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A keresetet a határozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a megyei bírósághoz, és abban jogszabálysértésre kell hivatkozni.A második esetben - vagyis amikor a hivatalvezető hoz elsőfokú határozatot - nem lehet államigazgatási úton jogorvoslattal élni. A hivatalvezető ilyen határozatával szemben bírósági felülvizsgálatot lehet kezdeményezni.A jogorvoslatok igénybevétele nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.

Aki rosszhiszeműen és a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vett igénybe valamilyen támogatást, köteles azt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott - a jegybanki alapkamathoz igazodó - kamattal megemelt összegben visszafizetni . Ilyen személy öt évig semmiféle közlekedési kedvezményben nem részesülhet.

Akadálymentesítési támogatás

Az akadálymentesítési támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, tehát nem hitel, hanem segély. Ezt a súlyosan mozgássérültek kaphatják műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire. A lakás kialakítása közelebbről akadálymentes új lakás építését, vagy vásárlását, illetve a már meglévő lakás akadálymentessé alakítását jelenti.  

Nem lehet a támogatást igénybe venni olyan átalakításhoz, amely a lakás alapterületének növelésére (bővítésére) irányul . Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta.

Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti - közeli hozzátartozója és nem élettársa. Nem kell figyelembe venni a tilalmat, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik

Az akadálymentesítés akkor szükséges, ha a mozgássérült a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetőleg az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni. Ezért ahhoz, hogy az épületet, illetőleg lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

Feltétel, hogy az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető: az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével, a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével, a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával, a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg, olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolt, de meg nem valósult lakásszerzésre fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg.

 Ugyanazon lakóingatlanra akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. Itt tehát egy másik mozgáskorlátozott személyre tekintettel történő folyósítás lehetőségéről van szó, és nem újabb támogatásról, hiszen egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.

A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését. Akadálymentesítési támogatást egy személyre tekintettel csak egy alkalommal lehet igénybe venni. Tehát egy mozgáskorlátozott lakásának akadálymentesítésére csak egyszer lehet támogatást kifizetni. Eszerint ha valaki már kapott támogatást, akkor nincs arra lehetősége, hogy az ő javára a hozzátartozója azt kérje, és arra sem, hogy új lakásba költözve újabb támogatást kapjon .

Ki veheti igénybe a támogatást? Az akadálymentesítési támogatást mozgásszervi fogyatékosok vagy súlyosan mozgássérült személyek kaphatják. A támogatás iránti igényt az nyújthatja be, aki a lakást vásárolja, vagy építteti, illetőleg az átalakítást elvégzi. Ez tehát nem feltétlenül maga a mozgássérült személy, hanem lehet annak az a közeli hozzátartozója is, aki a mozgássérült személyt eltartja, így pl. ha szülő vásárol akadálymentes lakást mozgássérült gyermeke részére, vagy közös lakásukat alakítja át akadálymentessé. Közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, és az élettárs.  A támogatást csak nagykorú, azaz 18 éven felüli, vagy 16 évesnél idősebb, nevelésbe vett személyek vehetik igénybe Az akadálymentesítési támogatást általában magyar és - meghatározott feltételekkel az uniós állampolgárok kaphatják meg, illetve házastársak esetén elegendő, ha egyikőjük magyar. Külföldi állampolgár vagy hontalan is kaphat támogatást, ehhez azonban a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter engedélye szükséges.

Mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki helyváltoztatásra csak a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. mellékletének 5. pontjában felsorolt segédeszköz állandó használatával képes.  Ide sorolandók továbbá a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes személyek, és azok is, akik a Rendelet 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenvednek - pl. mindkét felső végtagja a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult - és emiatt állapotuk segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

Súlyos mozgáskorlátozottnak az a személy tekintendő, aki a jogszabályban meghatározott mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerinti minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több.

A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy a támogatás igénylőjének a lakásigénye méltányolható legyen, ami a lakás lakószobáinak a számától és a lakás építési, illetve vásárlási költségétől függ.Eltartottnak kell tekinteni a keresőtevékenységet nem folytató házastársat (élettársat), a 16. életév alatti kiskorú gyermeket, valamint azt a gyermeket, aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, illetve azt a gyermeket is, aki testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. Eltartottnak számít még az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére is, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a jövedelmüktől függetlenül meghatározott családtagok) számától függően a következő: egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni A szobák számának a megállapításakor (a padlóburkolat jellegétől függetlenül): a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni.

Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni, vagy pedig a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

Az akadálymentesítési támogatásról szóló kérelmeket a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (1032 Budapest, San Marco utca 76., telefon: (1) 388-2387, honlap: www.meoszinfo.hu) bírálja el. A támogatás kifizetését hitelintézetek végzik.

Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtania, a MEOSZ-hoz címzetten, a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja a kérelmet mellékleteivel együtt, ahol a főtitkár a javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott hitelintézethez.

A támogatás cél szerinti felhasználásáról (a támogatás elköltésének módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a támogatott a támogatás folyósítását követő 120 napon belül írásban beszámol a MEOSZ felé. A megvalósított akadálymentesítést a MEOSZ ellenőrizhetiA súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.

A támogatás akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetőleg az építtető vagy vásárló által eltartott - a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozó, vagy az élettárs a mozgássérült.

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személyek részére nyújtott esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

1. segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
2. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
3. értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
4. állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
5. a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli. Külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
6. az 1.)-5) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
7. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az 1.) , 3)-5) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A fogyatékossági támogatás megállapítása a kincstár hatáskörébe tartozik. Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylő nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentésre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - az igényt el kell utasítani.

A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) illetékes szakértő bizottsága végzi. Az ORSZI a súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakvélemény eltérően nem rendelkezik - öt évenként felülvizsgálja. Az ORSZI a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles előterjeszteni, a szakvéleményén megérkeztéig a hatóság az eljárást felfüggeszti.  A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a kincstárat. Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás az igény benyújtásától esedékes. 

 A vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülő súlyosan fogyatékos személy nem jogosult támogatásra. Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn, vagy ha a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja.Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak, avagy nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. Amennyiben a jogosult az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt az ellátás szünetel. Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

A fogyatékossági támogatás havi összegének alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, amelyhez viszonyítva 65-80%-os ellátást folyósítanak. A halmozottan fogyatékosoknak például ennek az összegnek a 80%-a jár, az értelmi fogyatékosok pedig 65%-ra számíthatnak.

Mi a következménye a jogalap nélkül felvett támogatásnak? Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az, aki arra nem, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az így adott támogatást vissza kell fizetni, de csak abban az esetben, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték.

Ha ez a határidő már eltelt, a támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható (tehát tudta, hogy nem jogosult a támogatásra, de ennek ellenére felvette), azonban erre is csak az ellátás megszűnésétől számított három éven belül van lehetőség.  

Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése - családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak - aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kincstár legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg. Aki a jogosult halála esetén a kiutalt fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre írásban kötelezték.

Aktív korúak szociális ellátása

A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás rendszere 2009. január 1-jétől megváltozott. Az eddig "rendszeres szociális segély" elnevezésű támogatási formát váltotta fel az "aktív korúak ellátása", amelyet a települési önkormányzat jegyzője állapít meg a jogosultsági feltételeknek megfelelő igénylőknek

Aktív korúak ellátására jogosultak az a 18. évet betöltött személy, aki

1. munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy
2. vakok személyi járadékban, vagy
3. fogyatékossági támogatásban részesül (a továbbiakban együtt: "egészségkárosodottak") vagy
4. munkanélküli járadéka, álláskeresési járadéka, álláskeresési segélye, vállalkozói járadéka (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósításának időtartama lejárt, vagy
5. az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
6. az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
7. az ápolási díjának, a gyermekgondozási segélyének, a gyermeknevelési támogatásának, a rendszeres szociális járadékának és a bányász dolgozók egészségkorosodási járadékának, az átmeneti járadékának, a rehabilitációs járulékának, a rokkantsági nyugdíjának, a beleseti rokkantsági nyugdíjának, az ideiglenes özvegyi nyugdíjának folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52.§-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött.

Az aktív korúak ellátására való jogosultság a 4. pont alá tartozók esetében az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, az 5. pont alá tartozók esetében a keresőtevékenység megszüntetésétől, a 7. pont alattiak esetében a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a kérelmező és családja megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat. A jogszabály akkor minősíti a megélhetést nem biztosítottnak, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona sem a kérelmezőnek, sem családjának nincsen. A fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetét kifejező arányszámot jelenti, ahol

1. az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik;
2. a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;
3. az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;
4. minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;
5. a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermek arányszáma további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

Az aktívkorúak ellátására való jogosultság a hajléktalan személyek részére is megállapítható, de erről értesíteni kell a főjegyzőt. A folyósításról is a főjegyző gondoskodik.

Annak nem lehet megállapítani a jogosultságát, aki: előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti; az 1993. évi III. tv. 3. § (3) bekezdése alá tartozó személynek, akinek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott (kivéve a határ menti ingázó munkavállalókat); gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül; az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik; katonai szolgálatot teljesít; közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai

1. Rendszeres szociális segély vagy
2. Rendelkezésre állási támogatás

Azok, akiknek a jegyző megállapította az aktív korúak ellátására való jogosultságát és egészségkárosodottak vagy 55. életévüket már betöltötték vagy 14 év alatti gyermeket nevelnek feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy díjban, terhességi gyermekágyi segélyben és a gyermek napközbeni ellátását nem tudják intézményben biztosítani, ÉS vállalják az önkormányzat által kijelölt szervvel az együttműködést, rendszeres szociális segélyre jogosultak. Fontos szabály, hogy egy családban csak egy személynek állapítható meg rendszeres szociális segély.

A rendszeres szociális segély összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 százalékának szorzatával. A havonta folyósított összeg akkor sem lehet kevesebb ezer forintnál, ha a fenti számítás eredménye kevesebb, mit ezer forint, és maximális havi összege a nettó minimálbér, amely 2009-ben 57.815 Ft.

A rendszeres szociális segélyben részesülő, amennyiben közfoglalkoztatásban kíván részt venni vállalhatja, hogy elhelyezkedése érdekében aláveti magát ugyan azoknak a szabályoknak, amelyek a közfoglalkoztatásba bevonható körre kötelezőek, egy év időtartamra az álláskeresők nyilvántartásába felveteti magát, megköti az állami foglalkoztató szervvel az álláskeresési megállapodást és részt vesz a közfoglalkoztatásban, ill. a képzésben. Ez idő alatt őt a rendszeres szociális segély nem, helyette munkabér illeti meg, illetve ha önhibán kívül nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, rendelkezésre állási támogatást kell számára nyújtani. Az önkormányzat azonban a megállapodást nem minden esetben köteles megkötni, csak akkor, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján tudja biztosítani a rendszeres szociális segélyre jogosult közfoglalkoztatását. (1993. évi III. Trv. 37/C. §.)

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és nem jogosult rendszeres szociális segélyre, köteles a közfoglalkoztatásban részt venni, illetve az, aki 35. év alatti és nem fejezte be az általános iskola 8. osztályát, iskolai oktatásba részt venni.Továbbá köteles az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vetetni magát, és a foglalkoztatási megállapodásban foglaltakat elhelyezkedése érdekében betartani. Amennyiben a közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapították meg, az rendelkezésre állási támogatásra jogosult. A rendelkezésre álló támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, mely 2009-ben 28.500 Ft.

Ha az aktív korú ellátásra jogosult nem a közfoglalkoztatás, ill. a munkavállalói könyvvel történő munkavégzés körébe tartozó kereső tevékenységet kezd, ill. erre vonatkozóan eleget tesz bejelentési kötelezettségének, a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 50 százaléka, ezt követően még újabb három hónapig 25 százalék, tovább folyósítandó.A rendszeres szociális segélyben részesülők esetén abban az esetben, ha a rendszeres szociális segély összege magasabb az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 50, illetve 25 százalékánál, csak a segély havi összegével azonos összegű támogatás folyósítható.Ennek feltétele, hogy a keresőtevékenység folyamatosan fennáll, amit havonta igazolni kell. Természetesen ez esetben már az együttműködési kötelezettség nem terheli. A jegyző megszünteti az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak,

1. akikre nézve a megállapítást kizáró okok később következtek be;
2. aki akadályozza a hatóságnak a jogosultság fennállására, illetve a támogatás összegére irányuló felülvizsgálati eljárását;
3. aki keresőtevékenység folytat (kivéve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel való munkavégzést);
4. akire vonatkozóan a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismét megállapította.
5. Ha az állami foglalkoztatási szervnél nyilvántartásba vett aktív korú ellátására jogosult: a felajánlott megfelelő munkát nem fogadja el vagy a közfoglalkoztatási jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, ill. a munkáltató rendkívüli felmondási jogával él; az álláskeresők nyilvántartásából törölték; a megadott határidőn belül nem regisztráltatja magát; nem köti meg az álláskeresési megállapodást.

A jogellenesen munkát végző ellátásra való jogosultságát a jegyző a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő hónap első napjától egy hónap időtartamra felfüggeszti. (1993. évi III. Trv. 41. §.) A jogosultság feltételeinek fennállását a jegyzőnek: kétévente legalább egyszer, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változásakor, a változás időpontjától számított 90 napon belül, a jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott, felül kell vizsgálnia.

Az aktív korúak ellátása megállapítása iránti kérelmet jogszabályban meghatározott tartalmú formanyomtatványon lehet benyújtani a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalában vagy az önkormányzat által meghatározott önkormányzati szervnél. Ugyancsak jogszabály sorolja fel azokat az igazolásokat, amelyeket a kérelemhez mellékelni kell. A kérelemre előírt formanyomtatvány az önkormányzatok ügyfélszolgálati irodáin beszerezhető. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelemben arról, hogy vállalja az Szt. szabályai szerint a rá irányadó együttműködést . (63/2006. (III.27.) Korm. Rend. 15. §., 17. §. És 3. sz. Melléklete)

Az ápolási díj

Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe.Az ápolási díj három jogcímen vehető igénybe: állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása,a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása, a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén.

Ápolási díjra a jegyes kivételével a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozók jogosultak lehetnek.

Az ápolási díj szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat; az egyeneságbeli rokont; az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket; az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt; a testvért; az élettársat; az egyeneságbeli rokon házastársát; a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamint a testvér házastársát .Az 1. pontban megjelölt esetben az ápolási díj igénybevételének további feltétele, hogy a hozzátartozó állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személyt gondozzon ápoljon. A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak, akinek a látóképessége tekintetében a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik; vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű; aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető; a helyváltoztatása tekintetében mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli; vagy az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul. Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel. Az ápolás vagy a gondozás szükségességét, valamint azt, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, ill. a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, ill. a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján, a háziorvos állapítja meg.

"Fokozott ápolást" igénylőnek számít az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, lakáson belül segélyeszközök igénybevételével sem közlekedni feltéve, ha a felsoroltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.A települési önkormányzat jegyzője döntéséhez beszerzi az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleményét. Ezen felül a települési önkormányzatok rendeletükben, további meghatározott feltételek alapján is megállapíthatnak ápolási díjat olyan hozzátartozók részére, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyek gondozását, ápolását végzik. Az önkormányzat képviselő-testületének azonban ilyen esetekben a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályoznia, hogy az a nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél - azaz 28.500 forintnál - egyedülálló esetén pedig annak 150 %-ánál, azaz 42. 750 forintnál, nem lehet alacsonyabb.

A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy

• két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést,
• óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
• közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
• rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak,
• szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
• keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt nem vehető figyelembe),
• a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.

A fenti 1-3. pontok tekintetében azonban a hozzátartozó mégis jogosulttá válik az ápolási díjra, ha: a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg; az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg; az óvoda, a közoktatási illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyet az önkormányzat ügyfélszolgálati vagy szociális irodáján lehet beszerezni.

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

1. A háziorvos által kiállított igazolást, és szakvéleményt (erre is rendszeresített formanyomtatványt ír elő a jogszabály, de ezt nem a kérelmezőnek kell a háziorvos részére átadni, hanem a háziorvosnak kell beszereznie),
2. Az intézmény vezetője által kiállított igazolást arról, hogy  
3.  
   • A közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
   • Az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
   • Az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. Erre az igazolásra is formanyomtatvány van rendszeresítve, amellyel az intézmény vezetője rendelkezik.
   • Az önkormányzat rendeletében foglalt egyéb igazolásokat, iratokat abban az esetben, ha az ápolási díjat a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása miatt igénylik.
   • A kérelmet az ápolt személynek is alá kell írnia. Abban az esetben, ha az aláírásra az ápolt személy nem képes vagy nem hajlandó, az ügyben eljáró szerv ennek okát megvizsgálja és a vizsgálat eredményétől függően dönt a kérelemről.
   • A kérelmet a beadástól számított 30 napon belül kell elbírálni, kivéve a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személyre vonatkozó kérelmet, mert ebben az esetben a döntésre nyitva álló idő 60 nap. Ennek az az oka, hogy az eljáró hatóságnak be kell szereznie az ápolt személy lakóhelye szerinti szociális módszertani intézmény vezetőjének szakvéleményét, és ez hosszabb időt igényel.

Mennyi az ápolási díj összege?

1. Az állandó és tartós gondozásra szoruló tartósan beteg 18 év alatti vagy súlyosan beteg ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a (28.500 forint).
2. A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-a (37.050 forint).
3. A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a (22.768 Ft).

Amennyiben az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül, a fent megjelölt ápolási díj összegének és a más rendszeres pénzellátás havi összegének különbözetét kell megállapítani ápolási díj címén, mely minimum 1.000 forint összegű lehet még akkor is, ha a különbözet kevesebb lenne.Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék, és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett. A társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékát pedig az ápolási díjat folyósító települési önkormányzatnak kell megfizetnie.

Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az önkormányzat jegyzője kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.A már ápolási díjban részesülő személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha

1. az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;
2. az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti (ha pl. az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről);
3. az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni);
4. az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy jogának gyakorlásával felhagyott, vagy
5. valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be (például rendszeres pénzbeli ellátásban részesül)
6. Az ápolást végző személy a házi gondozószolgálattól segítséget kérhet, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. A segítségnyújtás csak átmeneti jellegű lehet, és egybefüggően legfeljebb egy hónapig tarthat.

Gyógyászati segédeszközök jótállása

A 151/2003. (IX. 22.) sz. Korm.rendelet szerint a gyógyászati segédeszközök és készülékek kötelező jótállás alá tartoznak, amennyiben értékük meghaladja a 10 000 Ft-ot, és kihordási idejük 1 év, vagy annál hosszabb. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján (www.oep.hu) található egy teljes körű lista az OEP támogatásával igénybe vehető gyógyászati segédeszközökről. A lista tartalmazza a bruttó árakat, és a kihordási időt, ami a jótállási kérdés eldöntését megkönnyíti.

A rendelet értelmében a vásárlónak jótállási jegyet kell kapnia a forgalmazótól, aki egy évig köteles helytállni a termékért. Minőségi kifogás esetén kérhetünk kicserélést, kijavítást, vagy a vételár visszatérítését.

A jótállást nem érinti az a körülmény, hogy az adott termékre volt-e OEP támogatás, vagy sem.

A divatos, egyedi szemüvegkeretek sorsa nem egyezik ezzel. Ugyanis a nem gyógyászati segédeszközként megvásárolt keret nem tartozik a kormányrendelet hatálya alá, még akkor sem, ha a lencse igen. Ilyenkor a keretre az általános szabályok az irányadóak, tehát a fél éves jótállási idő. Ebben az esetben felmerült minőségi kifogás a blokkal érvényesíthető, mivel a forgalmazó nem köteles jótállási jegyet adni.