Ha pénzed nincs, jogod sincs

• Blog oldal
• Archívum
• 

Használt autóra is jár egy év szavatosság!

A hazai jogszabályok egy év szavatosságot biztosítanak minden használt autóra, igaz, csak fogyasztói szerződés esetén. A Ptk ugyanis minden használt termék vásárlása esetén legkevesebb egy éves szavatossági időt ír elő, fogyasztói szerződés esetében, ha nincs ilyen szerződésünk, akkor fél évet.

A szavatossági problémák akkor kezdődnek, ha a kereskedő bizományosi értékesítést vállal, azaz a használt autót mint közvetítő, és nem, mint tulajdonos árulja, az adásvételi szerződésen pedig a korábbi tulajdonos neve fog szerepelni. Ilyen esetben megegyezés kérdése, mennyi szavatossági időt kötnek ki a felek, és ezt nem árt az adásvételi szerződésben rögzíteni. Külön megegyezés hiányában a Ptk csak fél év szavatossági időt ír elő.

Az egy eves szavatosság fogyasztói szerződés esetén azt jelenti, hogy az első félévben jelentkező hiba esetén a kereskedő tartozik automatikusan helytállással, ez alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett. Ennek tipikus esete, ha a vásárló a járművet nem rendeltetésének megfelelően használta. Az év második felében szintén felelőséggel tartozik, de ha első kereskedői véleménye szerint a hiba a vásárláskor még nem volt meg, a vásárló kotelezettsége bizonyítani ennek ellenkezőjét.

Az auto használtsági fokából eredő meghibásodásért nem felel a kereskedő.

 A kereskedők a szavatosságról nem tájékoztatják az ügyfeleket, ennek ellenére törvényi előírás. Ha ilyennel találkozunk, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulhatunk segítségért a kereskedővel szemben. Hogy a vitákat elkerüljük, készítessünk a megvásárlandó autóról egy állapotfelmérő lapot, ahol rögzítsük pontosan a kocsi műszaki állapotát a legfontosabb alkatrészekre kiterjedően. Nézessük meg azt is, hogy pontosan milyen javítások, és cserék szükségeltetnek az autón a közeljövőben. Az adásvételi szerződésben pontosan rögzítsük, mikor kerül átadásra az auto, és mely terhek kit terhelnek, pl. eredetiségvizsgálat, átírási költség, stb. Ha az autóra külön garanciát vállalnak, meg kell nézni, ez pontosan milyen feltételekkel jár. Ezeket a feltételeket mindenképp írásban kérjük!

Ne fizessünk külön azért, ami jogszabály szerint egyébként is jár nekünk!!

Érdekesen korrigált gázszámla

Alanyunk átalánydíjas gázfogyasztó, azaz csak főzés céljára használja a gázt. Legutóbbi gázszámlája mellé kapott egy pár soros levelet, melyben a szolgáltatója arról tájékoztatja, hogy a nyilvántartásukban szereplő téves értékeket korrigálták, és a számlát a jövőben a törvénynek megfekekő MJ értékkel állítják ki. Arról nem szólt a tájékoztató, hogy mik is voltak a téves értékek, és hogy egyáltalán mit is korrigáltak. Szorgalmas alanyunk utánanézett a vonatkozó jogszabályoknak, és még azt is hajlandó volt megtenni, hogy az ily módon talált táblázatokat összevetette a szolgáltató által nyújtottakkal. Ennek eredményeképpen rájött, hogy az egyébként 2,5 szobás lakását a szolgáltató 3,5 szobássá korrigálta, így emelve meg a számlázás alapjául szolgáló fogyasztási alapot. A lakás nem rendelkezik gázórával, tehát alanyunk átalányt fizet.

 

- A gázszolgáltató az átalánydíjas fogyasztók számára az elszámolást táblázat alapján végzi, amelyben a gáztűzhely, és a szobaszám alapján mindenki láthatja, hogy mennyi fogyasztást számláznak ki neki. - 70/2003. (X.28) GKM rendelet.

- A szolgáltatónál utánajárva a konkrét ügynek, kiderült, hogy alanyunkra vonatkozó szobaszámot nem most, hanem már évekkel ezelőtt módosították. ami havi 120 MJ túlszámlázott díjat jelent. Tehát a gázszolgáltató nyilvántartása hibás.

- Azt a kérdést, hogy ki dönti el, mennyit is fizessünk, a Magyar Energia Hivatal dönti el. Ha viszont felhívjuk őket, ott a fogyasztókkal nem állnak szóba, viszont van nekik Fogyasztóvédelmi osztályuk, ami gondosan elrejtve ugyan, de látható a honlapjukon. Az ott közölt telefonszámon a munkatárs készségesen tájékoztat bennünket arról, hogy a számlázással kapcsolatos kérdések juniustól a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz tartoznak. Nevezett hatóságnál ismét tájékoztatnak, hogy az NFH területileg illetékes igazgatóságához kell fordulnunk, ahol is sajnálattal értesítenek bennünket arról, hogy mivel csak julistól vették át az ügyeket, így még mindíg nem tudnak azonnali tájékoztatást adni, de e-mailben szívesen megteszik ezt. Az e-mailes megkeresésre viszont hetek óta nem érkezik válasz.

 

Ergo: ha az embernek nincs türelme, ne vegye igénybe a gázszolgáltatást....

Fontos tudnivalók a hitelközvetítésről

A hitelközvetítés szabályozási keretei meglehetősen lazák. Tanácsadással, közvetítéssel képesítéstől függetlenül bárki foglalkozhat. A hitelpiac így kiváló terep a szélhámosok, nyerészkedők számára, akik teljes vállalkozásokat építenek a pénzügyileg analfabéta ügyfelek megtévesztése érekében. Még a regisztrált, tisztességes hitelközvetítő sem fogja feltétlen a legjobb hitelkonstrukciót ajánlani nekünk. Neki ugyanis elsősorban annyi az érdeke, hogy szolgáltatóként az elérhető legmagasabb jutalékot szerezze meg közvetítői szolgálataiért. Így egy adott bank alkalmazásában álló ügynök természetesen a saját bankja termékeit fogja kínálni nekünk. Ám egy független ügynök sem szondázza a piacot a kedvünkért. Ő is csak néhány hitelintézettel áll kapcsolatban, különböző jutalmazási feltételekkel, így a saját motivációja szerint választ nekünk. Egyes független ügynökök csak a hitelintázettől kapnak fizetséget szolgálataikért, mások a jutalékon kívül még sikerdíjat, készenléti díjat, és más hasonló juttatásokat kapnak a fejünkért.

Egy ügynök csak a legritkább esetben kínálhat valóban egyedi konstrukciókat. Nagyon ritka, hogy külön megállapodást kötnek egy hitelintézettel, így a piacon lévő hitelközvetítök ugyanabból a kínálati körből dolgoznak.

 

A hitelszolgáltatások szürke zónájába tartoznak azok a vállalkozások, melyek bár hitelt nyújtanak, nem pénzünkre, hanem ingatlanunk jelzálogára utaznak. Ezek ügynökei főleg eladósosott, anyagilag kiszolgáltatott ügyfeleket keresnek meg, mondván: nem akadály sem BAR-lista, sem a rendszeres jövedelem hiánya, és valamilyen ismeretlen hitelintézetet ajánlanak, biztos eredményt ígérve. Azt ígérik, mindent le lehet papírozni, és ennek az lesz az eredménye, hogy néhány hónap múlva a fizetésképtelen ügyfél már költözhet is ki a saját lakásából. Ezek jogilag nehezen mefogható hiénavállalkozások, hiszen önmagában az, hogy valaki eladósodott ügyfélnek nyújt hitelt, még nem törvénytelen.

 

A hitelpiac fekete zónájába tartoznak azok az ügynökök, akiknek eszük ágában sincs hitelt nyújtani, sem pedig hitelhez juttatni ügyfeleiket. Ők azok, akik bomba ajánlattal érkeznek, valamilyen címen pénzt kérnek a megkeresett ügyféltől, majd nyom nélkül tűnnek el.

 

Legfontosabb szabály ezekben az esetekben, hogy nem elég egy névjegykártya, fontos, hogy a hitelközvetítőnk lenyomozható legyen. A PSZÁF internetes oldaláról letölthető a regisztrált ügynökök listája. Ha itt nem találjuk meg az ajánlatot tévő céget, az legalábbis gyanús.

A valóban rendeltetésszerűen működő közvetítők sohasem kérik előre jutalékukat, így semmiféleképpen sem fizessünk a sikeres hitelügyintézés előtt!  Az igényelt összeg folyósítása előtti követelések nem tiszta ügynöki tevékenységről árulkodnak.

Fontos tudni, hogy az ügyfelet minden költségről előre, írásban kell tájékoztatni.

Bejegyzett pénzügyi szervezetek esetén nincsen kamatmaximum, tehát az uzsoráról szóló szigorítások sem védenek bennünket ezekben az esetekben. Azt is tudni kell, hogy a THM-ben sem a biztosítási díjak, sem a közjegyzői költség nincs benne, de különböző fantázianevek révén más pluszkiadások is ezen a körön kívül lehetnek. Jelzáloghitel esetében 25 féle költség merülhet fel, egyetlen esélyünk, ha minden részletre rákérdezünk.

 

Ha egy hitelközvetítő mégis behúzott bennünket, a PSZÁF-hez fordulhatunk. Az esetek többségében ők sem tehetnek mást, mint a nyomozóhatóságok felé terelik az ügyet.

 

Birtokháborítás hanggal és szaggal

Alanyunk társasházban lakik, és a fölső szomszédja éjjel-nappal dolgozik: tompa morajlások, padlóra puffanások, kalapálások zajától szenved. A szomszéd csak bérli a lakást, de alanyunk hiába beszél vele, változás nem történik. A közös képviselőt is intézkedésre kérte, aki azt javasolta, hívja ki a rendőrséget.

Alanyunk nem ebben látja a megoldást, de nem tudja, mi tévő legyen.

 

-          A csendháborítással kapcsolatos bejelentések a rendőrséghez futnak be, ám a kiérkező rendőrnek ebben a témában illetékességi hatásköre nincs.

-          Alanyunk panaszával a helyi jegyzőhöz fordulhat.

-          A törvénykönyvben a hang- és szaghatásokkal kapcsolatosan nincsenek általánosan érvényes előírások, viszont léteznek miniszteri rendeletek, szabályozások, és környezetvédelmi előírások.

-          Birtokháborítás esetén az általános zsinórmérték olyan zaj, vagy szag lehet, amely másokat szükségtelenül zavar, de ez nagy mértékben függ a lakókörnyezettől is.

-          Aki a helyi rendelet ide vonatkozó szabályozásait megsérti, szabálysértést követ el, és pénzbírság is lehet a következménye.

-          Idegesítő szomszéd esetét a jog eszközeivel nem lehet hatásosan kezelni, a törvény erre nem alkalmas.

-          A bírósági eljárás ideje alatt akár több százezer ft-os perköltséget, ügyvédi munkadíjat is ki kell fizetni, és még a közigazgatási eljárás is néhány tízezer ft-os illeték befizetésével jár. Az eredmény viszont több, mint kétséges.

-          Birtokvédelmi eljárást lefolytatni akkor lehet, ha más eljárás megindítására nincs lehetőség. A zajjal kapcsolatos speciális jogvédelmet az jelenti, hogy az egyes szabálysértésekről szóló, 218/1999. (XII.28.) korm.rend. 6. §.-a szerinti csendháborítás miatt szabálysérési eljárás indítható. Ilyenkor az önkormányzati szabálysértési hatóságnál kell feljelentést tenni.

-          A birtokvédelmi kérelmet, és a szabálysértési feljelentést is postán, vagy személyesen, írásban kell benyújtani. Az eljárás illetéke 2200 Ft. A szabálysértési eljárás illetékmentes.

-          Birtokvédelmi kérelmet csak a közvetlenül érintett nyújthat be, szabálysértési feljelentést a közös képviselő is tehet.

-          Ha valaki kárt okoz a másiknak, akkor nem birtokvédelmi eljárást kell indítani. A Ptk. 339. §. Szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha a károkozó ezt önként nem teszi meg, ellene polgári peres eljárás indítható.

 

Villanyoszlop az udvaromon

Megkérdezése, és beleegyezése nélküli villanyoszlop, és vezeték zavarja alanyunkat a saját telkén, ezért bérleti díjaz szeretne kapni az áramszolgáltatótól.

 - A törvényi előírás szerint a szolgáltató által készített műszaki terv kritériumai közé tartozik, a legkisebb költség elve, és, lehetőség szerint a közterület felhasználása a létesítmények elhelyezésére. Magánterület csak a végső esetben vehető igénybe, és csak olyan mértékben, hogy az ingatlan bejegyzett és nyilvántartott funkciójának ellátása biztostott legyen.

- Az engedélyező hatóság  a törvény szerint a kiviteli terv alapján akár a tulajdonos tiltkozása ellenére is ún. vezetékjogot, azaz egyfajta építési engedélyt adhat a cégnek az idegen ingatlanon.

- Ha a tulajdonos kártalanításért folyamodik, van esélye annak megnyerésére. A kártalanítás mértékét ingatlanszakértő állapítja meg. Ennek összege az akadályozástól, és korlátozástól függően akár évi több száz millió ft-ra is rúghat.

- A tulajdonosnak a törvényi szabályozás értelmében már hónapokkal a munkálatok megkezdése előtt, még a nyomvonal kijelölése idején tájékoztatást kell kapnia az áramszolgáltatótól. A cégnek az érintett nyilatkozatával igazolnia kell a tájékoztatást. A vezetékjogi határozatot még a jogerőre emelkedés előtt minden önkormányzat megkapja, és kifüggeszti. Ha a tulajdonos ismertelne, a szolgáltatónak ügygondnokot kell kijelölnie, aki a hatóságok előtt az ismereetlen tulajdonos érdekeit képviseli.

- A szolgáltató a tevékenységéből adódó értékcsökkenést köteles megtéríteni. A Ptk szerint az ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára, államigazgatási szervek határozatával szolgalmat, vagy más használati jogot lehet alapítani. Ezért a használati jogért kártalanítás jár.

 

Ha beáztatom az alattam lakót...

Alanyunk alsó szomszédja már több alkalommal is beázott miatta, kbv. 1 nm-nyi felületen. Bár a károkat az alsó szomszéd biztosítója megtérítette, de erről alanyunkat külön nem értesítették. Egy kis idő elteltével a szomszéd fizetési meghagyást adatott ki alanyunk ellen, ennek ő ellent mondott, és azonnal saját biztosítóján keresztül próbálta rendezni az ügyet. Biztosítója ennek megfelelően felvette a kapcsolatot a károsulttal, akitől azt a tájékoztatást kapta, hogy az ő biztosítója már rendezte a kárt. Mivel a kár rendezése már megtörtént, így szó sem lehet arról, hogy alanyunk biztosítója újból rendezze azt. Az ügy ennek ellenére polgári perként folytatódik, alanyunk pedig tanácstalan...

 - Alapvető szabály, hogy aki kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A Ptk rendelkezései szerint alanyunk köteles állni a beázás okozta helyreállítási költségeket, függetlenül attól, hogy volt-e biztosítás, vagy sem. Sőt, a károsult a Ptk alapján akkor is kérheti a károkozótól az eredeti állapot visszaállításával járó költségek megtérítését, ha amúgy van saját biztosítása.

- A törvény értelmében viszont a kárvallott a kár miatt nem tehet szert anyagi előnyre, vagyis egy adott károsodás miatt nem kaphat több kártérítést, mint amennyiből a helyreállítás maradéktalanul elvégezhető.

- Ha a kárt szenvedett tulajdonosnak nincs biztosítása, kérheti a kárt okozó szomszédot, hogy fizesse meg az általa okozott kárt. Ezt a szomszéd megteheti egyrészt zsebből, másrészt biztosítóján keresztül. Mivel az ilyen jellegű biztosítások a felelősségi kárügyekre is vonatkoznak, a biztosító helyt áll akkor is, ha az alany, épülethasználói minőségben eláztatta az alatta lakót.

- A kár rendezésének szempontjából teljesen mindegy, hogy az alany szándékosan, vagy vétlenül okozott-e kárt, és az is, hogy megtett-e mindent a hiba elhárításának érdekében. Az ingatlan tulajdonosa ugyanis tulajdonosi-, vagy ingatlanhasználói minőségben az okozott károkért abban az esetben is felel, ha ő ebben teljesen vétlen.

- Általános szabály, hogy a beázásnál a károsultnak kell bizonyítania, pontosan ki, vagy mi miatt keletkezett a kára.

- Ha a károsult biztosítója megtéríti a kárt, a károsult nem követelheti ugyanazt a károkozótól. Ez alól kivétel, ha a tulajdonosnak a biztosítótól kapott összeg felett további pluszköltségei voltak, és ezeket a biztosító nem térítette meg. A teljes összeg követeléséről ebben az esetben sem lehet szó, csak a különbözet kérhető a károkozótól.

A behajtás, és végrehajtás költségei

Ha pénz fizetésével esünk késedelembe, a Ptk. 301 §-a szerint akkor is kötelesek vagyunk késedelmi kamatot fizetni a jogosult részére, ha a követelés egyébként kamatmentes. Ezen felül kötelesek vagyunk megtéríteni a jogosult mindazon kárát, amely a késedelemből származik, ide értve a követelés érvényesítéséből eredő kárt is. Tehát, ha késedelembe esünk, kötelesek vagyunk megtéríteni a jogosult mindazon igazolt költségét, amely a késedelmes teljesítésünkkel összefüggésben keletkezett. Pl. levelezési költség, felszólítási költség, ügyvédi munkadíj, peres eljárás esetén pedig a perköltség.

 A Polgári Perrendtartásról szóló törvény 313. §. (2.) bekezdése szerint azokat a pénz fizetésére irányuló követeléseket, amelyek összege az 1 millió ft-ot nem haladja meg, kizárólag bírósági fizetési meghagyásal lehet érvényesíteni. Ilyenkor a bíróság fizetési meghagyást küld ki a kötelezettnek, hogy vagy 15 napon belül fizesse meg a jogosult követelését az eljárási költségekkel együtt, vagy uyanezen határidőn belül éljen ellentmondással a bíróság előtt, ha a követelést alaptalannak tartja.

A bíróság a fizetési meghagyás kibocsátásakor nem vizsgálja meg a jogosult követelésének alapját, és megalapozottságát, így a törvény értelmében lehetőségünk van ellentmondással élni. Viszont, ha a jogosult követelését az előírt határidőn belül nem vitatjuk, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és ellene már nem nyújthatunk be fellebezést. Ha a kötelezett ellentmondással él a fizetési meghagyás ellen, akkor az eljárás peres eljárássá alakul át, így a per során tisztázhatjuk a vitás kérdéseket.

Ha tartozásunkat a fizetési meghagyás részünkre történő kézbesítés előtt teljesítjük, akkor is ellentmondással kell élnünk, mert a fizetési meghagyás annak ellenére jogerőre emelkedik, hogy az alapjául szolgáló követelés már nem áll fönn.

Ha a kötelezett az ellentmondásban okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az érvényesített követelést már teljesítette, a bíróság az okírati bizonyíték csatolásával felhívja a jogosultat hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a bíróság a pert megszünteti.

Ha a fizetési meghagyás, vagy annak egy része jogerőre emelkedett, akkor az abban szereplő tőkekövetelés, az eljárási költségként érvényesített illeték, a jogi képviselő munkadíja is jogerőssé, és ezáltal behajthatóvá válnak. A jogosult ebben az esetben inkasszó, illetve bírósági végrehajtás útján érvényesíti követelését.

Ha a jogosult olyan követeléseket is érvényesít velünk szemben, amit korábban már megfizettünk, akkor a már behajtott üsszegeket visszakövetelhetjük, a végrehajtási eljárásban pedig jogorvoslattal élhetünk a végrehajtás megszüntetése, vagy korlátozása iránt. Ha a fizetési meghagás költségeket tartalmazó része már jogerőre emelkedett, azt kötelesek vagyunk megfizetni a jogosult részére.

A jogtanácsos munkadíja: a perköltség részét képezi. A pernyertes fál perköltségének megfizetésére a pervesztes felet kötelezik. Pervesztesség esetén tehát kötelesek vagyunk megfizetni ezen költséget is.

Eljárási illeték: a per megindításakor kell leróni. Ez alól kivételt jelent, ha a pert kezdeményező fél valamilyen költség-, vagy illetékkedvezményben részesül. A gazdasági társaságokat nem illeti meg ilyen jogosultság.

Fénymásolási költség: az igényérvényesítéssel kapcsolatban merül föl, így a késedelembe eső adós ezt is köteles megtéríteni.

 

Szennyvízközmű csatlakozás nélkül

Alanyunk falujában 2 eve csatornaberuházás volt, akkor a gerinccsatornát a lakások felé tisztító kiállásokkal látták el. A rákőtés csak később tőrtént volna, ám a kivitelező a munkát alvállalkozónak adta ki. A bekőtés nem tőrtént meg, mert a tisztítókiállás magasabban van, mint a bejővő cső szintje. Alanyunk tőbbszőr felkereste az őnkormányzatot, majd a városi vízművet is, írásban kérve intézkedést. Időkőzben a kivitelező becsődőlt, így a házak nem lettek a gerinchálózatra kőtve. Az okozott kár helyreállítása is elmaradt. A panasszal az őnkormányzat a vízmütársasághoz, azok pedig visszairányítják őt. Ráadásul az őnkormányzat talajterhelési adót vetett ki alanyunkra, a szennyvízelvezetésért.

 Mit lehet tenni. 

-          A kőzmüves ivóvízellátásról és a kőzmüves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. Rend. szerint a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatás. A közüzemi szerződés ennek megfelelöen a közüzemi szolgáltató és a szolgáltatás igénybevevöje között jön létre, A rendelet 3. §-a kimondja, hogy a szolgáltatásra a fogyasztónak a szolgáltatóval kell szerzödést kötnie.

-          A gerinchálózatra történö bekötést a tulajdonos kezdeményezi, és a szolgáltató végzi el. A rendelet azt is elöírja, hogy a szennyvízelvezetö törzshálózatba történö bekötéséhez szükséges bekötövezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való rákötését a szolgáltató köteles a megrendelö költségére elvégezni, vagy elvégeztetni. A rendelet lehetöséget ad arra is, hogy a bekötést ne a szolgáltató, hanem a megrendelö által meghatalmazott, megfelelö képesítéssel rendelkezö személy végezze el, ehhez azonban szükséges a szolgáltató engedélye. Ezt a tevékenységet építési kivitelezési engedéllyel rendelkezö személy is elvégezheti.

-          A rendelet kivételként elöírja, hogy az üzemelö kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a bekötövezeték csatlakozását csak a szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szennyvíz közműhálózat már üzemel, és nem gravitációs a szennyvíz elvezetése, úgy csak, és kizárólag a szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti el a bekötést.

 -          A rendelet elöírja azt is, hogy új üzem esetén az ingatlan csak akkor kapcsolható be a törzshálózatba, ha azzal egyidejüleg a szennyvíz elötisztításához szükséges berendezés is üzembe helyezhetö.

-          Alanyunk esetében a bekötést műszaki probléma okozza, rákötésre csak akkor van lehetöség, ha a kivitelezés a terveknek és a műszaki elöírásoknak megfelelöen történt, illetve elvégezték a szükséges próbaüzemet.

-          Ha a bekötövezeték átalakítása nem járható út, úgy az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia arról, hogy a csatlakozási végpont alkalmas legyen a gerinchálózatba történö bekötésre. Ezt alanyunk átemelö berendezés létesítésével érheti el.

-          Ha a közszolgáltatást valamelyik gazdasági társaság végzi, mint alanyunk esetében is, akkor nem az önkormányzatot terhelik a szolgáltatói kötelezettségek.

-          Nem mentség az sem, ebben az esetben, ha csödbe megy a kivitelezö, mert a fogyasztóval szemben nem a kivitelezö, hanem a szolgáltató köteles helytállni.  

Számlazárás bankoknál

Alanyunk tavaly januártól nem tudja fizetni a banknál felvett személyi kölcsönét, és hitelkártya tartozását, családi okok miatt. Kérelmezte, hogy szüntessék meg a számláját, hogy a havi büntetö kamatokkal ne súlytsák, hiszen már így is tetemes a tartozása. Azt is kérte, hogy mondjanak neki egy végösszeget a számlája zárolása után, hogy tisztában legyen azzal, mennyit is kell visszafizetnie, erre a bank nem hajlandó, alanyunk lassan a tízszeresét fizeti vissza a felvett kölcsöneinek.

Az eljárás szabályai ilyen esetekben. 

-          A számlazárás feltétele minden banknál azonos: ne legyen rajta tartozás. Záráskor  abankok az adott havi költségeket még felszámolják, tehát legalább ezek összegével fel kell tölteni az adott számlát. Számlazárást csak írásos kérelemben, a banknál bejelentett módon, aláíratva tudunk kezdeményezni, viszont az esetlegesen fennálló tartozást ebbne az esetben rendezni kell.

-          Azokat a számlákat, amelyeken nincs pénzmozgás, és így mínuszba fordul, a bankok egy idö után lezárják. -          Ha nagyobb összegű, föleg pedig nem is egyféle hitelt vett fel az ügyfél, a bank semmiféleképpen nem fogja csak úgy lezárni a számlát. Ez ütközne az üzleti érdekeivel.

 -          Ha a bank nem tudja egyértelműen bizonyítani, hogy márpedig ö elérte az ügyfelet a tartozás rendezése érdekében, és így nem tudta felvenni a kapcsolatot huzamosabb ideig vele, akkor az 5 éves elévülési periódus életbe lép.

-          Ha a bank minden kezdeményezésünknek ellenáll, akkor a PSZÁF-hez, majd az ö határozatuk után a Gazdasági Versenyhivatalhoz, végül pedig a Gazdasági Minisztériumhoz fordulhatunk kifogásunkkal.  

Akadálymentesítési támogatás

Az akadálymentesítési támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, tehát nem hitel, hanem segély. Ezt a súlyosan mozgássérültek kaphatják műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire. A lakás kialakítása közelebbről akadálymentes új lakás építését, vagy vásárlását, illetve a már meglévő lakás akadálymentessé alakítását jelenti.  

Nem lehet a támogatást igénybe venni olyan átalakításhoz, amely a lakás alapterületének növelésére (bővítésére) irányul . Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta.

Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti - közeli hozzátartozója és nem élettársa. Nem kell figyelembe venni a tilalmat, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik

Az akadálymentesítés akkor szükséges, ha a mozgássérült a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetőleg az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni. Ezért ahhoz, hogy az épületet, illetőleg lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

Feltétel, hogy az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető: az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével, a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével, a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával, a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg, olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolt, de meg nem valósult lakásszerzésre fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg.

 Ugyanazon lakóingatlanra akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. Itt tehát egy másik mozgáskorlátozott személyre tekintettel történő folyósítás lehetőségéről van szó, és nem újabb támogatásról, hiszen egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.

A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését. Akadálymentesítési támogatást egy személyre tekintettel csak egy alkalommal lehet igénybe venni. Tehát egy mozgáskorlátozott lakásának akadálymentesítésére csak egyszer lehet támogatást kifizetni. Eszerint ha valaki már kapott támogatást, akkor nincs arra lehetősége, hogy az ő javára a hozzátartozója azt kérje, és arra sem, hogy új lakásba költözve újabb támogatást kapjon .

Ki veheti igénybe a támogatást? Az akadálymentesítési támogatást mozgásszervi fogyatékosok vagy súlyosan mozgássérült személyek kaphatják. A támogatás iránti igényt az nyújthatja be, aki a lakást vásárolja, vagy építteti, illetőleg az átalakítást elvégzi. Ez tehát nem feltétlenül maga a mozgássérült személy, hanem lehet annak az a közeli hozzátartozója is, aki a mozgássérült személyt eltartja, így pl. ha szülő vásárol akadálymentes lakást mozgássérült gyermeke részére, vagy közös lakásukat alakítja át akadálymentessé. Közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, és az élettárs.  A támogatást csak nagykorú, azaz 18 éven felüli, vagy 16 évesnél idősebb, nevelésbe vett személyek vehetik igénybe Az akadálymentesítési támogatást általában magyar és - meghatározott feltételekkel az uniós állampolgárok kaphatják meg, illetve házastársak esetén elegendő, ha egyikőjük magyar. Külföldi állampolgár vagy hontalan is kaphat támogatást, ehhez azonban a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter engedélye szükséges.

Mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki helyváltoztatásra csak a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. sz. mellékletének 5. pontjában felsorolt segédeszköz állandó használatával képes.  Ide sorolandók továbbá a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes személyek, és azok is, akik a Rendelet 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenvednek - pl. mindkét felső végtagja a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult - és emiatt állapotuk segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

Súlyos mozgáskorlátozottnak az a személy tekintendő, aki a jogszabályban meghatározott mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerinti minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több.

A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy a támogatás igénylőjének a lakásigénye méltányolható legyen, ami a lakás lakószobáinak a számától és a lakás építési, illetve vásárlási költségétől függ.Eltartottnak kell tekinteni a keresőtevékenységet nem folytató házastársat (élettársat), a 16. életév alatti kiskorú gyermeket, valamint azt a gyermeket, aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, illetve azt a gyermeket is, aki testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. Eltartottnak számít még az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére is, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a jövedelmüktől függetlenül meghatározott családtagok) számától függően a következő: egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni A szobák számának a megállapításakor (a padlóburkolat jellegétől függetlenül): a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni.

Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni, vagy pedig a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

Az akadálymentesítési támogatásról szóló kérelmeket a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (1032 Budapest, San Marco utca 76., telefon: (1) 388-2387, honlap: www.meoszinfo.hu) bírálja el. A támogatás kifizetését hitelintézetek végzik.

Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtania, a MEOSZ-hoz címzetten, a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja a kérelmet mellékleteivel együtt, ahol a főtitkár a javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott hitelintézethez.

A támogatás cél szerinti felhasználásáról (a támogatás elköltésének módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a támogatott a támogatás folyósítását követő 120 napon belül írásban beszámol a MEOSZ felé. A megvalósított akadálymentesítést a MEOSZ ellenőrizhetiA súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.

A támogatás akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetőleg az építtető vagy vásárló által eltartott - a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozó, vagy az élettárs a mozgássérült.

A terhességmegszakítás

A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, és kizárólag az 1992. évi LXXIX. törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén szakítható meg. A jogszabály alapján súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz Az állapotos nőnél fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes két szakorvos egybehangzó véleménnyel állapítja meg.

- A magzatnál fennálló egészségi okot a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül bármelyik kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzó véleménnyel állapítja meg. Mindezen meghatározott egészségi okokat az országos szakintézet vagy kollégium módszertani útmutatói alapján kell megállapítani.

 - Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak alapos gyanúját a büntetőügyben eljáró szerv által kiadott igazolás igazolja.

- A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő, illetve - cselekvőképtelensége esetén - törvényes képviselője a kérelem aláírásával igazolja. Az állapotos nő cselekvőképtelensége esetén a terhességmegszakítással kapcsolatos véleményének kifejtésére a családvédelmi szolgálat eljárásában lehetőséget kell biztosítani-

 A fenti feltételek mellett a terhesség a 18. hetéig is megszakítható, ha az állapotos nő  korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12. hetet

- A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri

- A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve akkor, ha a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn

- Az állapotos nő terhességmegszakítás iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.

- A kérelmet a kérelmező, illetőleg - lehetőség szerint - a magzat apja aláírja és megnevezi(k) a beavatkozás elvégzésére választott egészségügyi intézményt. A kérelmet a munkatárs ellenjegyzi és átadja a kérelmezőnek, másolatát a kérelmező részére történő átadását követő 24 órán belül - megküldi a választott egészségügyi intézménynek

- Az állapotos nő a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben.

- Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta a törvényben meghatározott időt, vagy a beavatkozás elvégzése a nő egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben az állapotos nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző szervekről az állapotos nőt tájékoztatni kell. A felülvizsgálati eljárás során jóváhagyott beavatkozást a felülvizsgálatot végző egészségügyi intézményben kell elvégezni

- Azt az állapotos nőt akinek terhessége megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen megtagadta, illetve aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni

- A munkatársként közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A tanácsadás során - a terhességmegszakítás iránti kérelem kiállításáig - az állapotos nő személyazonosító adatainak személyazonosságának megismerésére alkalmas módon történő átadására nem kötelezhető

- Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak alapos gyanúját a büntetőügyben eljáró szerv által kiadott igazolás tanúsítja

- A terhesség a betöltött 18. hét után csak az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáján, valamint a szombathelyi, győri, veszprémi, miskolci, szolnoki és a kecskeméti szülészeti-nőgyógyászati osztályon szakítható meg

- Az egészségügyi dolgozók meggyőződésének védelme érdekében a törvény kimondja, hogy a terhességmegszakítás elvégzésére, illetve az abban való közreműködésre - az állapotos nő életét veszélyeztető ok kivételével - orvos és egészségügyi szakdolgozó nem kötelezhető

- A beavatkozás költségeit az Egészségbiztosítási Alap fedezi, amennyiben a terhesség megszakítására a biztosítással rendelkező állapotos nőnél vagy magzatánál fennálló egészségi ok miatt kerül sor

- Amennyiben nem egészségügyi ok indokolja a terhességmegszakítást, a beavatkozásért díjat kell fizetni, melynek összege megegyezik a társadalombiztosítás szerinti finanszírozás mindenkori összegével. A díjat átutalási postautalványon kell befizetni, amelyet a terhességmegszakítási kérőlap kitöltésekor kap meg a kérelmező

Csökkentett díjfizetési kötelezettség

- A terhességmegszakítás térítési díjának 30%-át kell megfizetni, ha a terhessége megszakítását kérő személy vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetőleg - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója munkanélküliek jövedelempótló támogatása, munkanélküliek járadéka, nyugdíj előtti munkanélküli segély, ápolási díj, sorkatonai családi segély, kiegészítő családi pótlék, vagy időskorúak járadéka ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, vagy a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a kérelmező, illetőleg vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetőleg - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója rendkívüli szociális segélyben, vagy átmeneti segélyben részesül

- A terhességmegszakítás térítési díjának 50%-át kell megfizetni, ha a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetőleg - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója, a gyermekgondozási segély tekintetében a kérelmező, vagy a kérelmezővel közös gyermekére tekintettel a kérelmezővel közös háztartásban élő más személy öregségi nyugdíj, rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj (feltéve, hogy az ellátás nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének a kétszeresét), vagy gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, egészségkárosodási járadék ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt.

Térítési díj alóli mentesség

- Nem kell a terhességmegszakításért térítési díjat fizetni a szociális intézményben lakó személynek, az átmeneti gondozásban részesülő, valamint az átmeneti és a tartós nevelésbe vett kiskorúnak, továbbá az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek, öregségi nyugdíj, rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj (feltéve, hogy az ellátás nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét), vagy rendszeres szociális segély, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, magasabb összegű családi pótlék ellátásra jogosult kérelmező, illetőleg vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetőleg - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója vagy a magasabb összegű családi pótlékra közös gyermekükre tekintettel jogosult, a kérelmezővel egy háztartásban élő személy esetén, az ellátás folyósításának időtartama alatt, annak a külföldi személynek a terhességmegszakítása esetén, aki menekültkénti elismerését kérelmezte, akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, és aki nemzetközi szerződésben foglaltak alapján az ország területéről nem utasítható ki, vagy nem irányítható vissza

- A terhessége megszakítását kérő személynek bármelyik kedvezmény igénybevétele esetén a terhességmegszakítási kérőlap kiállításakor kell bemutatnia a pénzbeni ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve jövedelemigazolást. Ennek alapján a Családvédelmi Szolgálat munkatársa kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díjat tartalmazó utalványt és átadja a kérelmező részére - Az Egészségbiztosítási Alap a terhességmegszakítás társadalombiztosítás finanszírozás szerinti összegét megelőlegezi az egészségügyi intézménynek. A megelőlegezett összegnek azt a részét, amelyet a befizetendő díj nem fedez, a költségvetés megtéríti az Egészségbiztosítási Alapnak. 

Szociális ellátások élettársi kapcsolatban

Az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingóságok és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul. Amennyiben a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Érdemes tudni, hogy a háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

- A magyar jog szerint az élettársnak - a volt házastárssal ellentétben - nincs törvényen alapuló tartási kötelezettsége. Természetesen ez nem zárja ki, hogy valaki saját elhatározása alapján vállalja arra rászoruló élettársa tartását, de erre a jogviszonyra nem a családjogi törvény (1952. évi IV. tv., a továbbiakban: Csjt.) házastársi tartásra, hanem a Ptk. tartási, illetve életjáradéki szerződésre vonatkozó rendelkezései lesznek az irányadóak, feltéve, hogy az írásba foglalás megtörtént. Sokszor ugyanis az ingyenes tartásra írásbeli megállapodás nélkül kerül sor, ami kizárja az érvényes tartási szerződés létrejöttét.

A tisztán élettársi kapcsolat tehát a tartás szempontjából nem azonos a volt házastársak között - a házasság felbontását követően - fennálló élettársi kapcsolattal, amely utóbbinál a házasság felbontását követő élettársi kapcsolat önmagában még nem szünteti meg a házastársi tartásra való jogosultságot.- A tartási szerződés rendeltetése, hogy ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenesen biztosítsa az eltartott élete végéig annak létfenntartását, megélhetését.

 A tartási szerződés a jogosult halálával megszűnik, míg a kötelezett halálával csak az ingyenes tartási szerződés szűnik meg. A Ptk. vonatkozó rendelkezése a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződés alapvetően ingyenes voltát mondja ki, de miután az élettárs a Ptk. meghatározása szerint csak hozzátartozónak minősül, így az ilyen tartási szerződések rendszerint ellenszolgáltatás fejében köttetnek.- Ha az élettársak között létrejött tartási szerződés megszűnik, az "eltartó" élettárs csak akkor tarthat igényt megfelelő kielégítésre, ha élettársát a különvagyonából tartotta el, és az általa nyújtott szolgáltatások mértéke meghaladta az élettársi viszony tartalmát kitevő, az együttéléssel szükségszerűen együtt járó tevékenység kereteit (lásd: Bírósági Határozatok 2002/268. szám).

- Amennyiben az elhalt végrendelkezett, a végrendelet alapján az élettárs minden külön feltétel nélkül örökölhet, viszont a törvényes öröklés szabályai alapján az élettárs nem lehet örökös. A Ptk. törvényes öröklésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha az örökhagyónak nincs végintézkedése, vagy ha az vagyonának csak egy részére vonatkozik. Miután törvényes örökös csak rokon, illetőleg házastárs (ritkán az állam) lehet, az élettársak nem lehetnek egymás törvényes örökösei (lásd: BH. 1982/374. szám.

- Az élettárs özvegyi jogot sem szerezhet (az özvegyi jog azt jelenti, hogy az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl), és kötelesrészre sem válhat jogosulttá (kötelesrész az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét illeti meg, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne).

- A gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából nincs alapvető különbség abban a tekintetben, hogy a gyermek házasságból vagy élettársi kapcsolatból született-e, így ezek rendezése érdekében a szülők által megkötött megállapodás, illetve a Csjt. rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.

- A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a családi pótlék tekintetében nincs különbség abban, ha a gyermek házasságból vagy élettársi viszonyból született. A családtámogatási törvény szerint egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben rögzített családi adókedvezmény igénybevételére élettársak is jogosultak, és a jogosult a vele közös háztartásban élő élettársával - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az adóév végén megoszthatja azt (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A megosztás további feltétele, hogy erről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) mindkettejüknek nyilatkozatot kell adniuk

- A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény vonatkozó rendelkezése értelmében - meghatározott feltételek fennállása esetén - özvegyi nyugdíjat az élettárs is kaphat. Alapvetően az az élettárs lehet özvegyi nyugdíjra jogosult, aki a másik élettárssal annak haláláig: egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül 10 év óta együtt élt.

- Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült

- A 16. életévét be nem töltött gyermek a szülő halálakor árvaellátásra jogosult, ha az elhunyt szülő a haláláig a rokkantsági vagy öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. E rendelkezés alkalmazását nem befolyásolja, hogy házasságban vagy élettársi viszonyban együtt élők által közösen nevelt gyermekről van-e szó

- A házastársakhoz hasonlóan az élettársak is élhetnek közös tulajdonú vagy közös bérleménynek minősülő lakásban, vagy kizárólag valamelyik élettárs saját jogán (tulajdonjog, bérlet, szolgálati lakás, stb.) szerzett lakásban.- Amennyiben az egyik élettárs a másikat befogadja a saját lakásába, a befogadott élettárs szívességi lakáshasználónak fog minősülni, ezért lakáshasználata bármikor, indokolás és alakszerűség nélkül megvonható tőle (lásd: BH 2001/221.).Ha a lakás az egyik élettárs által bérelt ingatlan, úgy a bérleti szerződésnek eleve tartalmaznia kell, hogy a bérlő más személyt (pl. az élettársat) is jogosult a lakásba befogadni, így e befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges  

Bontóper - Lakáshasználat

A felek szabad rendelkezési joga csak annyiban korlátozott, hogy megállapodásuk a kiskorú gyermekük érdekét nem sértheti. A megállapodás hatálya korlátozott annyiban, hogy csak a felek egymás közötti viszonyában érvényesül, harmadik személyre nem hat ki. (Például ha a házastársak magánszemélytől bérelt lakásban laknak, hiába egyeznek meg abban, hogy a lakásban a nem bérlő házastárs marad, a bérbeadó nem kötelezhető arra, hogy e házastárssal bérleti szerződést kössön.) A házastársak megállapodásától eltérően a bíróság kizárólag a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakáshasználatot.Bár a Csjt. a bírói döntés előfeltételeként írja elő a házasság felbontását (vagyis a házasság felbontása nélkül különélő házastársak esetén kifejezetten nem biztosít lehetőséget a házastársi lakáshasználat bírói rendezésére), a bírói gyakorlat azonban ezt a feltételt nem értelmezi szigorúan. Ha tehát azt valamelyik fél méltányolható érdeke szükségessé teszi, a házasság fenntartása melletti különélés esetén is rendezi a bíróság a közös lakás használatát.

Az egyéb jogcímen használt lakások (pl. ún. szolgálati lakás) esetén a lakás használatával rendelkezni jogosult személy vagy szerv határozhatja meg a lakáshasználat további feltételeit, és e jogát az egyik vagy másik házasfélre nem engedményezheti. Ugyancsak ez a helyzet akkor, ha a lakás valamelyik - vagy mindkét - házastárs tulajdonában áll ugyan, de azt haszonélvezeti jog (azaz valamely harmadik személy fennálló rendelkezési joga) terheli (kivéve azt az esetet, ha a haszonélvezeti jog jogosultja e jogát a tulajdonosnak - ingyenesen vagy visszterhesen - átengedi).A bírói döntés esetére érvényes Csjt. szabályozás nem a saját tulajdonú és a bérlakás között tesz különbséget, hanem attól függ, hogy a lakáshasználat jogcíme közös, avagy csak az egyik felet illeti meg. Ezen túlmenően a döntésnél érvényesülnie kell annak a szabálynak is, hogy a házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van

1. Különvagyon vagy önálló bérlet Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg.A főszabály tehát az, hogy alapvetően a tulajdonost, illetve a bérlőt illeti meg a kizárólagos használat. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve, és ha a közös kiskorú gyermeknek megfelelő lakhatása csak a házastársi közös lakás használatával biztosítható. Ugyanakkor szolgálati lakás esetén a bérlőt a lakás elhagyására már nem lehet kötelezni. Kizárólag közös kiskorú gyermek lakhatásának biztosítására jogosítható fel a másik házastárs, a nem közös kiskorú gyermek, vagy a nagykorú közös gyermek lakhatásának a biztosítása céljából már nem.

Természetesen fennáll a lehetősége annak, hogy ha az eredeti rendezés alapjául szolgáló körülményekben utóbb lényeges változások következnek be (pl. a közös kiskorú gyermeket a másik félnél helyezik el, vagy a közös kiskorú gyermek öröklés folytán saját lakásingatlanhoz jut, stb.), úgy újabb - az eredetitől eltérő - rendezés történjen (ez az ún. újrakezdés) (Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 279. sz. állásfoglalása).

2. Közös tulajdon vagy közös bérlet A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakás használatát főszabály szerint megosztja a házastársak között, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi A megosztás szubjektív akadálya lehet, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna. Hogy mi minősül súlyos érdeksérelemnek, arra általánosságban meghatározást adni nem lehet, így azt mindig az adott tényállás összes körülményei döntik el. Pl. súlyos érdeksérelmet okozhat a házastárs életvitelére jellemző tettleges, agresszív, durva magatartás (BH 1996/589.).

 3. Nem megosztható lakáshasználat Ha a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakás használata nem osztható meg, a bíróság 1. közös tulajdonban álló lakás esetén az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, míg 2. bérlakás esetén a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi. Annak a kérdésnek az eldöntésekor, hogy melyik fél maradjon a lakásban, elsősorban az számít, hogy van-e a feleknek kiskorú gyermeke, és hogy a gyermek melyik félnél nyert elhelyezést.

A lakás kizárólagos használatára tehát alapvetően azt a felet kell feljogosítani, akinél a közös kiskorú gyermeket elhelyezték. Kivétel ez alól, ha a közös kiskorú gyermek más megfelelő lakással rendelkezik, és lakhatása ott megfelelően biztosított Amennyiben nincs közös kiskorú gyermek, a lakást annak kell elhagynia, aki magatartásával a másik félnek súlyos érdeksérelmet okozott (PK 299. sz. állásfoglalás), ilyen magatartás hiányában pedig az eset összes körülményeinek (pl. egészségi állapot, életkor, vagyoni helyzet, stb.) a mérlegelésével kell dönteni.

4. Elcserélhető lakás Ha a házastársak közös bérletében levő lakást két másik lakásra lehet elcserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut, úgy a bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt megszüntetheti. Ebben az esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye lehet, ha a bíróság a lakás használatáról korábban már egyéb módon döntött A bérlőtársi jogviszony lakáscserével történő megszüntetése elrendeléséhez nem szükséges a felek egyetértése; azt a bíróság bármelyik fél kérelmére, és a másik fél ellenzése mellett is elrendelheti, ha a feltételek egyébként fennállnak. A Csjt.-ben rögzítetteken túlmenően további feltételt fogalmaz meg a Csjt. végrehajtási rendelete, amelynek értelmében a cserelakást felajánló személynek a per tárgyalásán szóban, vagy pedig teljes bizonyító erejű okiratban a csereszerződés lényeges feltételeire kiterjedő nyilatkozatot kell tennie, és vállalnia kell a jogerős határozat meghozatalát követő 30 napon belüli szerződéskötést

A lakáshasználati jog ellenértéke A lakáshasználati, lakásbérleti jognak jelentős vagyoni értéke van, így a házastársi közös lakást elhagyó (illetőleg elhagyni kényszerülő) házastárs a lakás kizárólagos használatához jutó házastárssal szemben jóval hátrányosabb vagyoni helyzetbe jut, aminek mérséklését szolgálja a lakáshasználati jog ellenértéke, illetve a többlethasználati díj.

Miután tehát a lakáshasználati jog ellenértéke vagyoni hátrány mérséklésére szolgál, így értelemszerűen csak vagyoni értéket jelentő használati jogosultsághoz tapadhat, és pl. családtagi szívességi lakáshasználathoz nem fűződhet. A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére válik jogosulttá. Közös tulajdonban, vagy valamelyik házastárs külön tulajdonában álló lakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének a különbözete.

Tulajdoni lakásnál - ha a feleknek nincs a forgalmi értékre egyező előadása, és az hitelt érdemlően másként nem állapítható meg - a bíróság a lakott és beköltözhető forgalmi érték megállapítására szakértőt rendel ki.Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg. Bérlakásoknál (akkor is, ha a lakás nem önkormányzati, hanem egyéb bérlakás) a forgalmi érték meghatározása mellett - ahol a bíróság rendszerint szakértői véleményre is támaszkodik - szükséges a helyi hatályos rendelet beszerzése.

Nem illeti meg azonban lakáshasználati jog ellenérték:A közös tulajdonú vagy különvagyoni lakásból önként elköltöző volt házastársat, (feltéve, hogy arra nem a bennmaradó összeférhetetlen magatartása miatt kényszerült, a másik fél önálló bérletéből önként elköltöző (nem bérlőtárs) házastársat, a vagyoni értékű jogosultságon alapuló használat esetén önként elköltözőt ,akinek a lakásból való távozásra kötelezésével egyidejűleg a tulajdonjoga is megszűnik, miután a bíróság a közös tulajdont megszüntette, és megfelelő megváltási árat ítélt meg a részére .Közös bérleménynek minősülő lakás esetén, ha valamelyik házastárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül, önként elhagyta (tartósan új életre rendezkedett be és másutt megfelelő lakása van), a bíróság - a visszamaradt házastárs kérelmére - az eltávozott házastárs bérlőtársi jogviszonyát megszünteti.

A házastárs azonban a használati jog ellenértékének rá eső részét igényelheti. Ha az elköltözött felet az elköltözésre kényszerítő körülmények késztették (pl. a bentlakó házasfél durva, agresszív magatartása, őt a lakásból kizárták), minderre nincs lehetőség.

Az ellenérték nagysága A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt (a bennmaradó volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel) arányosan megilleti:

- A rá eső rész közös bérlet vagy közös tulajdon esetén - ha nincs gyermek - általában 1/2 rész, ha pedig van, általában 1/3 rész, mint kiindulási alap (feltételezve azt a tipikus helyzetet, hogy a lakásban maradtak a gyerekek).

- A rá eső rész - a különös méltánylást érdemlő eseteket kivéve - rendszerint a használati jog ellenértékének 1/3-ánál nem kevesebb. Ez alól azonban kivétel lehet, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt, a bennmaradó és kiskorú gyermeket saját háztartásában nevelő szülő szűkös anyagi helyzetben van, vagy a távozó fél anyagi hozzájárulása nélkül több kiskorú gyermeket tart saját háztartásában, viszonylag nehéz körülmények között

Az elszámolás módja A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes, amelyet általában pénzben kell teljesíteni. Lehetőség van azonban a más módokon történő elszámolásra is. Az ellenérték a közös vagyonból nyerhet elszámolást, ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére másként nem képes, ha a lakásban maradó házastársnak erre a célra felhasználható különvagyona nincs, vagy ha azt kéri.

Ilyenkor a házastársi közös vagyonból rá eső részt a lakáshasználati jog ellenértékének összegével csökkenteni kell, Mindez azonban csak teljes vagyonmérleg felállítása mellett rendelhető el. Nem kizárt az sem, hogy egyes vagyontárgyakat (tipikus esetben mondjuk egy személygépkocsit) számoljanak el az ellenérték fejében. Elfogadott az a megoldás is, hogy a lakáshasználati jog ellenértékét beszámítással rendezik, vagyis azt az ellenérték megfizetésére kötelezett félnek az ellenértékre jogosulttal szemben fennálló gyermektartásdíj-hátralékába számítják be. 

A házastársi tartás

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény új jogintézményként bevezette az azonos neműek között létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolatot. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élők jogai és kötelezettségei a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését követően a volt bejegyzett élettárs tartása vonatkozásában azonosak az elvált házastársak jogaival és kötelezettségeivel. A házastársi tartásdíj az elvált házastársnak a volt házastársa megélhetéséről való gondoskodását jelenti, amelynek értelmében a házasság felbontásakor - meghatározott feltételek fennállása esetén - bírói ítélet vagy a volt házastársak közös megállapodása alapján tartást köteles teljesíteni. (A házasságról, családról és a gyámságról szóló - többször módosított - 1952. évi IV. törvényben, továbbiakban: Csjt.)

A házastársi tartásra való jogosultság feltétele, hogy arra a házastárs önhibáján kívül rászoruljon és arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt ne váljon érdemtelenné (vagyis arra érdemes legyen), továbbá hogy arra a kötelezett képes legyen (azaz házastársi tartás csak olyan mértékben ítélhető meg, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak a megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egy sorban köteles).A feltételek közül az első bizonyítása a jogosultat, míg a másik kettő bizonyítása a kötelezettet terheli. A házastársi tartás a volt házasfeleket nemükre tekintet nélkül terhelheti.

Az önhiba Az önhibát mindig az adott eset körülményeinek, a felekkel szemben támasztható elvárásoknak a gondos mérlegelésével, és mindkét fél méltányos szempontjainak a figyelembe vételével kell értékelni. Például nem tekinthető önhibáján kívül rászorultnak az a házasfél, aki a házasság megszűnése után eltelt hosszú idő alatt - neki felróhatóan - nem létesített nyugdíjjogosultságot biztosító munkaviszonyt. Ugyanakkor a munkaképességre különféle mértékben kiható betegség, esetenként az életkor, vagy a gyermekek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság (gyed, gyes) már megalapozhatja az önhibán kívüli rászorultságot. Az önhibán kívüli rászorultság vizsgálatakor a bíróságnak nem csak a házastársi eltartást igénylő rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmét kell figyelembe vennie, hanem azt is, hogy összességében milyen a vagyoni helyzete.

Az érdemtelenség Az érdemtelenség megvalósulhat mind a házassági együttélés alatt, mind az életközösség megszakadása és a bontás között, de még akár a házasság felbontását követően is. Ha az érdemtelenség az igényérvényesítés előtt valósul meg, ez eleve kizárja a tartásra való jogosultság megállapítását, ha pedig az érdemtelenséget kimerítő magatartást a jogosult a tartásdíj megítélését követően tanúsítja, ennek következménye a házastársi tartás megszüntetése. Az érdemtelenség elbírálásánál a házasság egészét, az adott konkrét ügy összes körülményeit kell figyelembe venni, és nem szabad egyes magatartásokat és tényeket kiemelni. Valamely magatartás tehát kizárólag akkor alkalmas az érdemtelenség megállapítására, ha ezáltal az azt tanúsító volt házastárs "... a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette, hogy tartása házastársára a társadalmi felfogás szerint méltánytalan lenne.".

Meddig kötelezhető a kötelezett? Nem vagy csak részben kötelezhető volt házastársa eltartására az, aki ezzel a saját maga, vagy annak a megélhetését veszélyezteti, akinek az eltartására az igénylővel egy sorban köteles illetve aki kiskorú gyermeke (függetlenül attól, hogy vér szerinti vagy mostoha gyermeke) eltartására figyelemmel a volt házastárs részére már csak a saját megélhetése veszélyeztetésével tudna tartást nyújtani.A rokontartás közös szabályai értelmében ugyanis, ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a tartásra jogosultság szempontjából a gyermek (és a szülő) a többi rokont., illetve a gyermek a házastársat és az elvált házastársat megelőzi . A házastárs és a volt házastárs egymással egy sorban van, de megelőzik a többi rokont

A tartásdíjat határozatlan és határozott időtartamra is meg lehet állapítani. A házastársi eltartás megállapítása rendszerint határozatlan időre történik. Határozott időtartamra ritkán, és csak akkor írható elő az eltartás teljesítése, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével meg fog szűnni Példa lehet erre a gyed, gyes időtartamára megállapított házastársi tartás. A tartás mértékével kapcsolatosan a családjogi törvény kimondja, hogy a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak megélhetéséhez szükséges. Mindez nem jelenthet szűkös eltartást (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1981/230. számát). Adott esetben az sem kizárt, hogy ha a kötelezett jövedelmének felét gyermektartásdíjként le is vonják, a levonás után fennmaradó félből a bíróság házastársi tartást ítéljen meg a volt házastársnak, hiszen a kötelezett még képes - saját megélhetésének a veszélyeztetése nélkül - a tartás nyújtására (lásd a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának PK 111. sz. állásfoglalását).

A bíróságtól kérhető a tartás mértékének megváltoztatása (felemelése vagy leszállítása), ha a megállapításának alapjául szolgáló körülményekben időközben - jogosulti vagy kötelezetti oldalon - olyan lényeges változás állt be, amely a tartás mértékét negatívan vagy pozitívan befolyásolja. A gyakorlat megköveteli, hogy az alapul szolgáló körülményekben bekövetkezett változás ne csak lényeges, hanem egyúttal tartós is legyen a rászorultság, illetve a teljesítőképesség szempontjából. A tartás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett lényeges változás lehet pl. a jogosult vagy kötelezett egészségi állapotában beállott javulás vagy romlás, a jogosult vagy kötelezett jövedelmi, vagyoni helyzetének tartósan előnyös vagy előnytelen változása, a kötelezett bizonyos és más (a jogosultat megelőző vagy vele egysorú) tartási kötelezettségének a keletkezése (pl. gyerek születése), megszűnése (pl. gyerek nagykorúvá válása). Érdektelen azonban a módosítás szempontjából az a változás, amely lényegtelen, vagy az eredeti tartási kötelezettség megállapításánál sem volt releváns. Például a jogosult nyugdíjának csekély emelkedése önmagában a tartás összegének a leszállítását még nem indokoljaA felek bírói ítélettel jóváhagyott, házastársi tartásról rendelkező megállapodása esetén az egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított 2 éven belül lehet a bíróságtól kérni.

Az egyéb törvényes feltételek mellett is csak akkor van helye ilyen kérelemnek, ha a megállapodás a körülmények változása folytán valamelyik fél érdekét súlyosan sérti Ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását követő 5 év eltelte után válik rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartásdíjat. Ilyenkor nem az igényérvényesítés idejének, hanem annak van jelentősége, hogy az igényérvényesítő rászorultsága mikor következett be; a bontást követő 5 éven belül avagy azon túl. Ha ugyanis a jogosult rászorultsága már a házasság felbontásakor is fennállt, csak igényét nem érvényesítette (mert pl. megítélése szerint eredményre a kötelezett teljesítőképtelensége miatt úgysem vezetett volna), vagy a rászorultsága a bontást követő 5 éven belül következett be, a jogosult igényét időkorlát nélkül, bármikor (vagyis akár a házasság felbontását követő 5 éven túl is) érvényesítheti (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1983/71. számát).

 A tartásra való jog megszűnése A házastársi tartásra való jog megszűnik,- ha a házastársi tartás együttesen megkívánt törvényi feltételei közül bármelyik megszűnik;- ha az arra jogosult újból házasságot köt. Ha a házastársi tartásra jogosult újabb házasságot köt, a kötelezett tartási kötelezettsége szintén megszűnik, hiszen az új házasság megkötésétől kezdődően volt házastársáról - amennyiben arra rászorul - már az új házastárs köteles gondoskodni. Egy újabb házasság megkötése kizárja, hogy az előző házastárs házastársi tartási kötelezettsége feléledjen. Ez még akkor sem következhet be, ha történetesen a jogosult újabb házassága is felbomlik, vagy az életközösség az új házastárssal utóbb megszakad. Ilyenkor a tartási kötelezettség kizárólag már csak az újabb házasfelet terhelheti; ha a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik.

- Az új házasságkötéshez hasonlóan a jogosult utólagos érdemtelenné válása a jogosultságot szintén véglegesen szünteti meg; ha a jogosult a további tartásra már nem szorul rá (amely azonban - újból bekövetkező rászorultsága esetén - feléledhet) A rászorultságnak a házastársi tartás megállapítását követően bekövetkező megszűnése abban különbözik az előző két megszűnési októl (újabb házasságkötés, utólagos érdemtelenség), hogy adott esetben a tartásra való jogosultságot nem feltétlenül végérvényesen szünteti meg. Lehetőség van ugyanis arra, hogy a jogosultság feléledjen, de kizárólag akkor, ha az arra jogosult a tartásra újból mégis rászorulttá válik, és erre hivatkozással a tartást ismételten kéri; ha akár a jogosult, akár a kötelezett meghal.

 - Miután a házastársi tartás iránti jog, illetőleg az erre irányuló kötelezettség szigorúan személyhez kötött, így az akár a jogosult, akár a kötelezett halálával megszűnik. A házastársi tartásnak a halál folytán bekövetkezett megszűnése azonban nem jelenti azt, hogy a már lejárt, de a jogosultnak még meg nem fizetett tartásdíjat el kellene felejteni; a kötelezett halála esetén a kötelezett örököse a megfizetésért a hagyaték erejéig felel, illetve a jogosult halála esetén ez a jogosult örökösét megilleti. Tartási követelés azonban alapvetően csal legfeljebb 6 hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető, régebbi időre csak akkor, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. 

A gyermektartásdíj alapja és mértéke

A gyermektartásdíj alapjaként a kötelezett alábbi jövedelmei szolgálhatnak alapul: a bérköltség címén juttatott összes járandósága (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés, stb.), a rendszeres személyi juttatások (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény, stb.), valamint a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj, stb.) Ha a tartásdíjat fizető fentiek szerinti jövedelme alapján nem állapítható meg tartásdíj, vagy a fentiek szerint megállapított járandósága alapján megállapított tartásdíj - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, akkor a tartásdíj megállapításánál a kötelezett további munkaviszonyából, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából származó rendszeres jövedelmét, illetve a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmét (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is figyelembe kell venni.

A kötelezett rendkívüli jövedelmét (pl. találmányi, újítási díjat) a folyamatos tartásdíjtól elkülönítetten, és a gyermek indokolt szükségleteihez képest - egy összegben, vagy a jövedelem százalékában - lehet gyermektartásdíjra igénybe venni (lásd Bírósági határozatok -BH- 1981/65. szám).

Nem képezheti a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóságok, és nem indokolt figyelembe venni a tartásdíj alapjaként a túlmunkából eredő bevételt, amennyiben a gyermek tartása már e nélkül is biztosított (PK 107. állásfoglalás)A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző 1 évi összes figyelembe vehető jövedelmet számba kell vennie. A tartásdíj megállapításánál és fizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell figyelembe venni.

Ha a kötelezett külföldön végez munkát, jövedelem alatt a tartásra kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabérét kell érteni, ha pedig ilyen nincs, akkor a korábbi belföldi jövedelmét, illetve - tartós külföldi tartózkodás után - az azonos munkakört betöltő dolgozók ugyanazon időszakra vonatkozó átlagjövedelmének figyelembevételével kell a tartásdíjat megállapítani A fogva tartott keresményét meghatározott levonások terhelik (eltartás költsége, saját szükségletére fordítható összeg, a szabadulás utáni időre tartalékolt összeg), és az e levonások után fennmaradó keresményének legfeljebb 50 százalékáig vonható le bármilyen követelés, így a gyermektartásdíj összege is. Amennyiben a kötelezett táppénzen van, ha a táppénzes állomány rövidebb ideig állt fenn, a tartásdíj alapjául szolgáló jövedelmet a táppénzes hónapok kivételével kell meghatározni. Ha a táppénzes állomány hosszabb ideig áll fenn, az a tartásdíj mértékének leszállítására adhat alapot. A végrehajtási eljárás során tartásdíj címén a táppénz 33%-a vonható le. Nyugdíjas kötelezett esetén gyermektartásdíj fedezeteként a nyugdíj 50 %-a vehető figyelembe. Amennyiben a nyugdíj nem elégséges a tartásdíj fedezetére, meg kell vizsgálni, hogy a nyugdíjon felül a kötelezett rendelkezik-e más jövedelemmel, vagy van-e olyan hasznot hajtó vagyona, amelyből a tartás pótlása biztosítható. Ha a kötelezett gyermekgondozási segélyt vesz igénybe, családjának együttes jövedelmét kell vizsgálni a különélő gyermeket megillető - megfelelő mértékű - tartásdíj megállapítása során. Az anyasági segély mentes a végrehajtás alól

A munkanélküli ellátás (munkanélküli segély, keresetkiegészítés, keresetpótló juttatás) a tartásdíj alapját képező, nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemnek minősül, melynek legfeljebb 33 %-a vonható le gyermektartásdíj címén. Vizsgálni kell azonban azt is, hogy az ellátás mellett nincs-e a kötelezettnek mégis olyan kereső tevékenységből származó jövedelme, amely a tartásdíj alapjaként figyelembe vehető.A gyermektartásdíj megállapítása esetén a végkielégítés a gyermektartásdíj alapjául szolgál, de csak a végkielégítés időtartamával azonos időszakra.

A Legfelsőbb Bíróság konkrét esetben kifejtette, hogy a kötelezettnek osztalék címén kifizetett jövedelem esetében a bíróságnak vizsgálnia kell az osztalék összegét, meg kell állapítania a gyermeket az osztalék után megillető tartásdíj mértékét, továbbá azt, hogy a kötelezett milyen összeget fizetett folyamatos és lejárt tartásdíj címén, és ezek beszámításával az eltelt időre mennyi a tartásdíj hátraléka (BH 1996/207.).

A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó. A megszületett egyezséget a bíróság csak akkor nem hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekével ellentétes. A felek megegyezése akár a törvényes mértékű tartásdíjtól magasabb összegű kötelezettségvállalásról is szólhat, de ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a vállalást a gyermek szükséglete indokolja-e vagy valamely más ok (pl. valamely harmadik személy kielégítési alapjának elvonását célozza) (BH 1982/244.). Amennyiben a felek nem tudnak a gyermektartásdíj kérdésében megállapodni, úgy a bíróság dönt.A gyermektartásdíj összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekre, illetve a gyermek saját jövedelmére.

Abban az esetben, ha a gyermek saját vagyonnal rendelkezik, annak jövedelmét az eltartására kell fordítani. A gyermek saját jövedelme származhat munkaviszonyból, vagyon (ingatlan, készpénz) hasznosításából, öröklésből, stb. A családi pótlék és az árvaellátás azonban olyan juttatásnak minősül, amely valójában nem tekinthető a gyermek tényleges jövedelmének, de a tartás mértékénél értékelni kell, hiszen a gyermek megélhetését biztosító, a szülők tartási terheit enyhítő juttatások.Ha a kiskorú gyermek munkát vállal, és önálló jövedelemre tesz szert, vizsgálni kell, hogy keresménye az eltartásának költségét fedezi-e. Ha teljes egészében fedezi, úgy a szülők a tartási kötelezettség alól mentesülnek, ha pedig csak részben, a szülők tartás-kiegészítésre kötelesek a gyermek tényleges szükséglete kielégítése mértékéig. Amennyiben a gyermek ösztöndíjat kap, az ösztöndíjnak tartáscsökkentő hatása van, de nem indokolt az ipari tanuló gyermek zsebpénznek minősülő alacsony összegű ösztöndíját elszámolni a tartást pénzben szolgáltató szülő javára (PK 107. sz. állásfoglalás).

A gyermektartásdíj összegének meghatározása történhet százalékos arányban, határozott összegben vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában. Célszerű a százalékos formát választani azon kötelezetteknél, akik havi rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, feltéve, hogy a havi jövedelem nem mutat jelentős ingadozást. Ez utóbbi esetben ugyanis a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy valóban a százalékos forma-e a legmegfelelőbb.

A százalékos megállapítás esetén meg kell jelölni a tartásdíj alapjául szolgáló összeget, és a tartásdíj összege ennek a megítélt százaléka forintban kifejezve. A százalékos arányban meghatározott tartásdíj összegére vonatkozóan a Csjt. kimondja, hogy azt gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell megállapítani, de a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50 százalékát nem haladhatja meg. A kialakult bírói gyakorlat szerint azonban a tartásdíj összegét csupán általában kell gyermekenként a kötelezett átlagos jövedelmének a 15-25 százalékában megállapítani, az eset körülményei ennél alacsonyabb és magasabb mértékű gyermektartásdíj megállapítását egyaránt indokolhatják (BH 2002/233.). A gyermektartásdíjat határozott összegben indokolt megállapítani (havi X forintban), ha a kötelezett jövedelme különböző forrásokból származik és ezek összege pontosan nem határozható meg, vagy éppen kiemelkedően magas összegű (vállalkozó, külföldön él, munkakörében jelentősebb összegű borravalót kap, stb.).

Indokolt költségek megtérítése A rendszeresen fizetett gyermektartásdíjon túl felmerülhetnek rendkívüli kiadások is (pl. továbbtanulás, betegség, gyógykezelés kapcsán, stb.). Miután méltánytalan lenne, ha ezek csak és kizárólag a gondozó szülőt terhelnék. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosíthatja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét megtéríteni köteles (PK 105. sz. állásfoglalás).

Ez az igény rendszerint tartásdíj felemelésére irányuló kérelemben nyilvánul meg.Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa - amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi - köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre (szülési szabadság) szükséges tartást. E követelések az anyát - amennyiben azt a társadalombiztosítás is megtérítené - akkor is megilletik, ha a gyermek halva születettIndokolt költségnek tekinthető a gyermek születésével együttjáró olyan speciális ruhanemű, berendezési és felszerelési tárgy (pl. babakocsi, babaágy, fürdetőkád, pelenkázó, stb.) beszerzési ára, mely az újszülött fogadásához elengedhetetlenül szükséges. A gyermek születését követően vásárolt további ruházati cikkek és gyermekápolási felszerelések fedezetére viszont már maga a gyermektartásdíj szolgál.A szüléssel kapcsolatos indokolt költségeket az anya a szüléstől számított 1 éven belül a felmerült kiadások igazolása nélkül is követelheti.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

Jogosultak köre: nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékban részesülők.

- A kérelmet a gyám lakóhelye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet előterjeszteni, melyhez mellékelni kell egy igazolást arról, hogy a gyám a fent felsorolt ellátások valamelyikében részesül és nyilatkozni kell az alábbiakról: hány gyermek után folyósítanak számára családi pótlékot, ha egyedülálló, ennek tényéről, ha a gyámolt gyermek tartós beteg vagy súlyos fogyatékos, ennek tényéről. Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, annál a polgármesteri hivatalnál kell a kérelmet benyújtani, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók

- A támogatásra való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője határozatlan időre állapítja meg, miután megvizsgálta a benyújtott igazolást és nyilatkozatokat, beszerezte a gyámrendelő határozat másolatát és megvizsgálta, hogy a gyám az 1952. évi IV. tv. 61. §-a alapján a gyámolt gyermek tartásra köteles-e. A jogosultsági feltételek meglétét a jegyző évente egy alkalommal felülvizsgálja. Amennyiben a feltételekben lényeges változás következik be, erről a gyám köteles 15 napon belül őt értesíteni

- A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a (2009-ben 6.270 forint

- A támogatás kizárólag csak pénzben állapítható meg

- Amennyiben a kérelmet a tárgyhónap tizenötödike előtt nyújtotta be a gyám, a teljes havi összegre lesz jogosult, a tárgyhónap tizenötödike után benyújtott kérelem esetén a támogatás ötven százalékát fogják kifizetni.

- Ugyanez a szabály érvényesül a jogosultság megszűnésének esetén is: ha a jogosultság a tárgyhónap tizenötödikéig szűnik meg, a támogatás ötven százalékát, ha a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét fogják kifizetni.

- Ha a jogosultságot a jegyző megállapította, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy a tárgyhónapot követő 5. napjáig utólag kerül sor a támogatás folyósítására

- Amennyiben a támogatásra jogosult gyám lakóhelye megváltozik, ezt be kell jelentenie a jegyző felé, és kérni kell, hogy az iratokat az új lakóhely szerinti jegyzőhöz küldjék meg. A továbbiakban - a lakóhelyváltozást követő hónap 1. napjától - már az új lakóhely szerinti jegyző fog gondoskodni a támogatás folyósításáról

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatással együtt járó pótlék

Amennyiben a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság tárgyév július 1-jén fennáll, július hónapban, november 1-jén fennáll, november hónapban

a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás mellett pótlékot folyósít a települési önkormányzat jegyzője.

A pótlék összege alkalmanként és gyermekenként 2009-ben 8.000 Ft. Ezt az összeget minden évben a költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg az Országgyűlés határozza meg

A pótlék folyósításáról a jogosult külön döntést az önkormányzat jegyzőjétől nem fog kapni.

Jogorvoslati lehetőség

A kérelmet elutasító I. fokú határozat ellen annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az I. fokú döntést hozó jegyzőnél kell benyújtani, de az Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához kell címezni. A fellebbezés illetékmentes.

A Szociális és Gyámhivatal által hozott másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni jogszabálysértésre hivatkozással. A keresetet az I. fokú határozatot hozó jegyzőnél lehet benyújtani a II. fokú döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül. Az ügyben a megyei (fővárosi) bíróság jár el.

　

Gyermeknevelési támogatás

A gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

- A gyesben (gyermekgondozási segélyben) részesülő szülő azonban egyidejűleg nem jogosult erre a támogatási formára is

- Az a személy, aki gyermekei után gyermeknevelési támogatásban részesül, kereső tevékenységet csak napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Ezt az időkorlátozást azonban figyelmen kívül kell hagyni otthoni munkavégzés esetén. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülőt a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg

- A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani.

- A gyermeknevelési támogatás (gyet) összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével

Ez 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700, 2006-ban 25 800 forint, a 2007. január 1-jétől február 14-éig megállapított esetekben havi 26 830, míg a február 15-étől megállapított esetekben havi 27 130 forint volt. A 2007. december 31-ét követő, de 2010. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint

- Az ellátást a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja

- Amennyiben a gyet iránti kérelmet elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával egyéb ok miatt (pl. a megítélt támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül fellebbezhet

- A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.

- Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe, a felvételtől számított 22 munkanapon belül köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni.

- Amennyiben 22 munkanapon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható. A támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

- A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át.

- A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 10 munkanapon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható

- Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt

- 2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség

- Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

Gyermektartásdíj megelőlegzése

A gyermektartásdíj megelőlegezése esetén a szülő akkor is hozzájut a tartásdíj összegéhez, ha a fizetésére kötelezett személy azt nem fizeti meg időben. Ebben az esetben - a kötelezett visszafizetési kötelezettségével - az állam folyósítja a megállapított összeget.

A gyámhivatal a gyermektartásdíjat az alábbi négy feltétel együttes fennállása esetén előlegezi meg: A bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani. A tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen. A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti - legalább 6 havi - behajthatatlanságáról. A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel, a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg. Részösszegű megfizetés, illetve részösszegű behajtás esetén a gyámhivatal a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át előlegezi meg. A gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. Ennek megvalósulását a gyámhatóság diszkrecionális jogkörében eljárva állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy jogszabály nem határozza meg a tartás elvárható körülményeit, a gyámhatóság saját belátása szerint dönthet a szükséges tartás megvalósulásának vagy hiányának megállapításáról. A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez az összeg 2009-ben 57.000 forint.

A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelemről első fokon a városi (fővárosi kerületi) gyámhivatal, másodfokon pedig az illetékes államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatala dönt. Az általános szabályok alapján az eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes - vagyis annál a gyámhivatalnál kell benyújtani a kérelmet -, amelynek területén: a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának a lakóhelye van; a gyermek bejelentett lakóhelye van (ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők bejelentett lakása különböző illetékességi területen található, az anya lakóhelye van (ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos).Ha nincs állandó lakóhely, akkor a tartózkodási hely. Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes

A tartásdíj megelőlegezését a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a kérelmezheti. Nagykorúvá vált, középiskolai tanulmányokat folytató gyermek is kérheti a gyermektartásdíj megelőlegezését mindaddig, amíg az ellátásra jogosult, azaz ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, legfeljebb azonban huszadik évének betöltéséig. A kérelemben nyilatkozni kell, hogy a megelőlegezés megállapítását kizáró ok nem áll fenn, és meg kell jelölni azokat az indokokat és tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák. A kérelemhez csatolni kell: a jogszabályokban meghatározott tartalmú nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt, a gyermektartásdíjat megállapító bírósági határozatot, középfokú nappali oktatásban résztvevő gyermek tanulói jogviszonyáról szóló igazolást, a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 3 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a kérelmező vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekét, valamint a házastárs gyermekét továbbá azt is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket, a családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont (az a rokon jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs).

Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének: ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy külföldi tartózkodási helye ismeretlen, ha a kötelezett a jogosulttal közös háztartásban él, részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, lejárt gyermektartásdíj esetén.

A gyámhivatal értesíti a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt az eljárás megindításáról és felhívja a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmezteti, hogy a folyósítás elrendelését követően tartozását adók módjára, kamatokkal együtt fogják behajtani.

A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget; százalékos marasztalás esetén pedig az alapösszeget előlegezi meg.

Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.

A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyv által meghatározott kamattal együtt - amelyet 2004. május 1-jétől a jegybanki alapkamat határoz meg - köteles az államnak megtéríteni.

A bíróság által meghatározott összegnél alacsonyabb összeget csak akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja, de a megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál. A gyámhivatal gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatát szükség esetén - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. A kötelezett által meg nem térített gyermektartásdíj összegét adók módjára hajtják be.

A kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője köteles közreműködni a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában.

A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb 6 hónapra - felfüggeszti, ha a kérelmezőnek a tartásdíj megelőlegezése szempontjából lényeges körülményeiben változás következett be, a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el.

A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését megszünteti, ha: a gyermek - a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján - a külön élő másik szülő vagy más személy gondozásába kerül, a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat, a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, a kötelezett meghalt.- Ha a jogosultság a tárgyhónap 15. napja előtt szűnik meg, arra a hónapra a megállapított összeg 50 %-át, ha a 15. nap után szűnik meg, arra a hónapra még a teljes összeget folyósítani fogják.

A kérelmező a városi (fővárosi kerületi) gyámhatóság határozatával szemben az államigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalnál fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a városi gyámhivatalban kell benyújtani (akár személyesen előterjesztve, akár postán feladva). A jogorvoslati igény érvényesítésére a határozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül van lehetőség. A II. fokú határozat pedig a megyei (fővárosi) bíróságnál keresettel támadható meg.

A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen kétféle határozatot hozhat: vagy elrendeli a tartásdíj további folyósítását, vagy annak megelőlegezését megszünteti. Amennyiben a gyámhivatal a tartásdíj továbbfolyósításáról dönt, ezzel egy időben intézkednie kell a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett tartásdíj egyösszegű kifizetéséről is.Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. Ha a kérelmet a hónap 15. napjáig nyújtották be, erre a hónapra a megelőlegezett tartásdíj 50 %-át, 15-e után benyújtott kérelem esetén a teljes összeget fogják folyósítani. A folyósítás időtartama az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban 3 évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés - kizárólag egy alkalommal - ismét elrendelhető, ami újabb, legfeljebb 3 évig tartó támogatást jelenthet. Ha a behajtás 3 éven át nem jár eredménnyel, akkor ennek ismételt elrendelésére sincs lehetőség. A jogosult a tárgyhónapra esedékes gyermektartásdíjat a következő hónap 5-éig kapja meg.

Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.

 

Az ápolási díj

Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe.Az ápolási díj három jogcímen vehető igénybe: állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása,a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása, a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén.

Ápolási díjra a jegyes kivételével a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozók jogosultak lehetnek.

Az ápolási díj szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat; az egyeneságbeli rokont; az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket; az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt; a testvért; az élettársat; az egyeneságbeli rokon házastársát; a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamint a testvér házastársát .Az 1. pontban megjelölt esetben az ápolási díj igénybevételének további feltétele, hogy a hozzátartozó állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személyt gondozzon ápoljon. A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak, akinek a látóképessége tekintetében a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik; vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű; aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető; a helyváltoztatása tekintetében mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli; vagy az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul. Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel. Az ápolás vagy a gondozás szükségességét, valamint azt, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, ill. a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, ill. a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján, a háziorvos állapítja meg.

"Fokozott ápolást" igénylőnek számít az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, lakáson belül segélyeszközök igénybevételével sem közlekedni feltéve, ha a felsoroltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.A települési önkormányzat jegyzője döntéséhez beszerzi az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleményét. Ezen felül a települési önkormányzatok rendeletükben, további meghatározott feltételek alapján is megállapíthatnak ápolási díjat olyan hozzátartozók részére, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyek gondozását, ápolását végzik. Az önkormányzat képviselő-testületének azonban ilyen esetekben a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályoznia, hogy az a nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél - azaz 28.500 forintnál - egyedülálló esetén pedig annak 150 %-ánál, azaz 42. 750 forintnál, nem lehet alacsonyabb.

A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy

• két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést,
• óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
• közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
• rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak,
• szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
• keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt nem vehető figyelembe),
• a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.

A fenti 1-3. pontok tekintetében azonban a hozzátartozó mégis jogosulttá válik az ápolási díjra, ha: a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg; az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg; az óvoda, a közoktatási illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyet az önkormányzat ügyfélszolgálati vagy szociális irodáján lehet beszerezni.

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

1. A háziorvos által kiállított igazolást, és szakvéleményt (erre is rendszeresített formanyomtatványt ír elő a jogszabály, de ezt nem a kérelmezőnek kell a háziorvos részére átadni, hanem a háziorvosnak kell beszereznie),
2. Az intézmény vezetője által kiállított igazolást arról, hogy  
3.  
   • A közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
   • Az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
   • Az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. Erre az igazolásra is formanyomtatvány van rendszeresítve, amellyel az intézmény vezetője rendelkezik.
   • Az önkormányzat rendeletében foglalt egyéb igazolásokat, iratokat abban az esetben, ha az ápolási díjat a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása miatt igénylik.
   • A kérelmet az ápolt személynek is alá kell írnia. Abban az esetben, ha az aláírásra az ápolt személy nem képes vagy nem hajlandó, az ügyben eljáró szerv ennek okát megvizsgálja és a vizsgálat eredményétől függően dönt a kérelemről.
   • A kérelmet a beadástól számított 30 napon belül kell elbírálni, kivéve a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személyre vonatkozó kérelmet, mert ebben az esetben a döntésre nyitva álló idő 60 nap. Ennek az az oka, hogy az eljáró hatóságnak be kell szereznie az ápolt személy lakóhelye szerinti szociális módszertani intézmény vezetőjének szakvéleményét, és ez hosszabb időt igényel.

Mennyi az ápolási díj összege?

1. Az állandó és tartós gondozásra szoruló tartósan beteg 18 év alatti vagy súlyosan beteg ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a (28.500 forint).
2. A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-a (37.050 forint).
3. A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a (22.768 Ft).

Amennyiben az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül, a fent megjelölt ápolási díj összegének és a más rendszeres pénzellátás havi összegének különbözetét kell megállapítani ápolási díj címén, mely minimum 1.000 forint összegű lehet még akkor is, ha a különbözet kevesebb lenne.Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék, és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett. A társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékát pedig az ápolási díjat folyósító települési önkormányzatnak kell megfizetnie.

Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az önkormányzat jegyzője kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.A már ápolási díjban részesülő személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha

1. az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;
2. az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti (ha pl. az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről);
3. az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni);
4. az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy jogának gyakorlásával felhagyott, vagy
5. valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be (például rendszeres pénzbeli ellátásban részesül)
6. Az ápolást végző személy a házi gondozószolgálattól segítséget kérhet, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. A segítségnyújtás csak átmeneti jellegű lehet, és egybefüggően legfeljebb egy hónapig tarthat.

A szavatossági idő

A javítás költségeit tekintve nincs különbség az egy éves jótállás és a két évre szóló szavatosság között. Tartós, nagy értékű javaknál az egy év jótálláson túl a fogyasztót megilleti a szavatosság joga is. A szavatossági idő pedig 2 év. A jótálláshoz hasonlóan ez idő alatt is igényelheti a vásárló a javítást, cserét, árleszállítást, vagy elállást. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a javítást, vagy a cserét 15 napon belül elvégezze.

Mindezekről a Ptk. 309. §.-a rendelkezik, és kimondja, hogy a szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, a munka-, és a továbbítási költségeket- a kötelezettet terhelik. 

 A kötelező egy év jótállás (ennek hiányában a vásárlástól számított fél év) elteltével a bizonyítás már a fogyasztó dolga. Tehát a vásárlónak egy független szakértői véleménnyel kell igazolnia, hogy az áru silány minőségű, esetleg gyári hibás.

Jogaink netes vásárláskor

Az internetes kereskedelem útvesztőit is sokan nem ismerik, bár élnek ezzel a lehetőséggel, de itt is van kockázat, és szükség van a szabályok betartására. Az ilyen jellegű vásárlás számunkra több előnnyel is jár: időt, energiát spórolunk meg, nincs földrajzi távolság, mozgáskorlátozottság, vagy betegség, és nincs záróra, nincs rohanás - egyszóval kényelmes.

 Az online vásárlás a távollévők közötti szerződések sajátos típusa. Az ilyen vásárlások során fokozottan fennáll a meggondolatlan szerződéskötés veszélye, tekintettel arra, hogy a távolsági ügyletkötés sajátosságaiból adódóan szerződést kötő felek nincsenek egyidejűleg és fizikailag jelen az ügyletnél, ezért a fogyasztó kiszolgáltatottabb helyzetben van, és kettős információhiányban szenved.  

 Mire figyeljünk?

 

- Az előzetes tájékoztatási kötelezettség alapján a fogyasztónak egy internetes oldalra való belépéskor tudnia kell, hogy, amennyiben szerződéskötésre határozza el magát, mely kereskedővel fog kapcsolatban állni, aki a szerződést teljesíteni fogja. Az Elektronikus Kereskedelemről szóló törvény szerint a kereskedő köteles közzétenni közvetlenül, és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a nevét, székhelyét, telephelyét, ennek hiányában a lakcímét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen a kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét. Fel kell tüntetnie weboldalán a nyilvántartást bejegyző bíróság, vagy más hatóság megnevezését, és a nyilvántartásba vételi (cégjegyzék) számot, illetve a tevékenységet engedélyező hatóság megnevezését, és az engedély számát, valamint az adószámát.

- A honlapon az áru, vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, ellenértékéről, a járulékos költségekről, a fizetés, szállítás és teljesítés egyéb feltételeiről, az elállási jogról, és a fogyasztói jogérvényesítésről is előzetes tájékoztatást kell adni.

- Az áru átvételét követő 8 munkanapon belül indoklás és köültség nélkül elállhat a vásárlástól a fogyasztó. - Az e-kereskedelemre a 70/2004. (XII.26.) sz. Kormányrendelet szabályai az irányadók.

 - Panasszal és kifogással a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Felügyelethez fordulhatunk. 

 

Tudni kell, hogy:

- A fogyasztót nem köti az ajánlata, ha azt a kereskedő nyomban el nem fogadta.

- Az eladó köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni jogairól, valamint annak a személynek a nevéről, és címéről, akivel szemben ezeket a jogokat gyakorolhatja.

 - Ha az eladó tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szerződés semmis.

- A fogyasztó 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől.

- A fogyasztó az elállási jogát a szerződéskötés, vagy ha ez későbbi, akkor az áru kézhezvételének napjától gyakorolhatja.

- Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt postára adja.

 - Elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni az árunak azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles az áru használatáért használati díjat fizetni! Az átvett áru neki felróható értékcsökkenéséért azonban felelősséggel tartozik (amit az eldónak bizonyítania kell).

- Nem gyakorolhatja a jogát az a fogyasztó, aki nem tudja az árut teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke, és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti (ez esetben a bizonyítás a fogyasztó terhe).

- Ha a szolgáltatás adására irányuló szerződést részben már teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben az eladó követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan eső díjat.

- Nem gyakorolhatja jogát a fogyasztó, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.

 - A fogyasztó ajánlattételi- és elállási jogáról érvényesen nem mondhat le. (tehát a szerzőpdésben ilyen pont nem lehet!).

- Online kereskedelemben csak közismert rendeltetésű, bontatlan csomagolású áru forgalmazható.

- Nem forgalmazható: jövedéki termék, vetőmag és növényi szaporítóanyag, kábítószer és pszichotróp anyag, illetve annak minősülő áru, gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, állatgyógyászati készítmény, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes kategóriába sorolt anyag, veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag, nemesfém, drágakő és az abból készült ékszer és díszműáru, élelmiszer (ideértve a gombát is) a zöldség és a gyümölcs kivételével, olyan áru, amelynek értékesítését külön jogszabály előzetes engedélyhez köti vagy tiltja, illetve csak üzletben, vagy piacon történő értékesítését engedi.

-  Üzleten kívüli kereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 19 és 9 óra között nem kereshető fel, kivéve, ha ehhez előzetesen hozzájárult. A fogyasztót felkereső személy köteles személyazonosságát igazolni, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát a fogyasztónak igazolni.  

Amikor több százezres hitelt háromszorosan követel vissza a bank...

Alanyunknak xxx bankkal folyószámlahitel (B-hitel) - szerződése köttetett évekkel ezelőtt, azóta vív szélmalom harcot. Alanyunk rendszeresen, időről időre törlesztett, de egy év után fizetési halasztást kellett kérnie, egy váratlanul bekövetkező betegség, majd emiatti munkanélkülisége miatt. Bankja beleegyezett a halasztásba, alanyunk fizette is az új feltételek szerint megszabott törlesztő részleteket. De nem telt el egy újabb év, és a számlavezető fiók átadta ügyét a bank faktorcégének, akik a hitel felvételétől számított 3. év végén már a teljes megigényelt hitelösszeg duplájának visszafizetésére szólították őt fel.

Az összeg hivatkozásuk szerint az elmaradt törlesztőrészletekből, és azok kamataiból állt össze, és bár a cég nem szolgált részletes kimutatással, alanyunk mégis beleegyezett a követelt összeg xx ezer ft-os törlesztésébe. Annyi könnyítést kért, hogy az újabb másfél év alatt már ne növekedjenek tovább a kamatterhek, amibe a bank bele is egyezett. Alanyunknak a következő két év alatt sikerült minden csekket befizetnie, és telefonon érdeklődött, hogy rendben van-e minden, lezárhatja-e az ügyet. A válasz további 4 csekk volt... Ezzel ugyan a szerződés szerinti lejárat 4 hónappal meghosszabbodott, viszont a faktorcég egy telefonbeszélgetés alkalmával lezártnak tekintette az ügyet.

Újabb 3 év elteltével alanyunk újbóli fizetési felszólítást kapott a cég egy másik kirendeltségétől. Ezúttal több xxxezer ft 10 napon belül történő megfizetésére szólították föl (az eredeti hitel kétszerese a nevezett összeg). Telefonos érdeklődésére azt a választ kapta, hogy elmaradt befizetései vannak, így 3 évre visszamenően, a teljes összeget kérik újból, kamatokkal. Alanyunk előkereste a befizetési bizonylatait, számolt, és rájött, hogy valóban xx ezer ft-al adós maradhatott.

Ezt el is ismerte a banknak, aki viszont nem tudta megmondani, hogyan keletkezett a szerintük xxx ezres tartozás. Azt azért közölték, hogy nekik nem kötelességük szólni az ügyfélnek a hátralékáról. Azt is mondták, hogy alanyunk újabb 3 éven át újabb xx ezer ft-al törlesztheti ezen állítólagos tartozását. Közölték továbbá azt is, ha nem hajlandó elismerni a bank által követelt teljes tartozást, és nem akarja visszatörleszteni azt, a bank Faktorinng Zrt-je alanyunkra küldi a végrehajtót.

Hozzá kell tenni az ügyhöz: alanyunk bevétele a minimumot közelíti, de inkább alatta van, önkormányzati tulajdonú panelben él, 2 gyerekkel, sem autója, sem más, értékesebb ingósága nincs.

Figyelem! Szabálytalanságok, visszaélések és hiányosságok ebben az ügyben:

- A bank és alanyunk levelezését átvizsgálva kiderült, hogy komoly hiányosságok vannak pl. a tájékoztatás és az elszámolás körül. Nem tudni pontosan, hogy hány ft befizetés érkezett a bankhoz a törlesztés megkezdése óta. Azt sem tudni, hogy az milyen mértékben csökkentette a tőketartozás, illetve a kamat összegét. Itt alanyunk is hibázott, annyiban, hogy nem őrizte meg ezeket a fonots adatokat tanúsító számlakivonatait, a bank pedig utólag több száz ft/db költségen adja ezt ki.

- A számlavezető fiók illetékesének is fel kellett volna szólítania a nem, vagy késedelmesen fizető ügyfelet az elmaradások következményeire, és részletesen tájékoztatnia kellett volna a fizetési halasztás lehetőségeiről is.

- A faktorálás tényét egyáltalán nem jelezte a bank az ügyfelének.

- Az ügyfélnek szerződésbeli kötelezettségén túl mindennemű, a bankhoz fűződő viszonyát éritő változásról személyes érdeke haladéktalanul értesíteni a bankot. Ebben az esetben az átmeneti fizetésképtelenség tényéről beszélünk. Az ügyfél orvosi igazolásokkal, illetve a munkahelyi felmondólevelénak bemutatásával kétheti bankját méltányosság gyakorlására. Ezt alanyunk az ügy elején a bankkal szemben meg is tette, ám később, a faktorcégnél már szóba sem jött, pedig alanyunk ott is élhetett volna ezzel a lehetőséggel.

- Sok fontos részletről nem készült írásos megállapodás, a telefonbeszélgetések zömét pedig alanyunk a bank rendszerének köszönhetően más és más ügyintézővel és kirendeltséggel folytatta.

- A faktorcégnek a hitel kifutásakor írásbeli elszámolást kell készítenie, és a telefonon történt banki ügylet lezárása után ezt a tényközlést írásban is meg kellett volna kapnia az ügyfélnek, lezáró határozat formájában. Ez egyértelműen bizonyítaná a bank saját igazolásával, hogy a hitel kifutott.

- Tekintettel arra, hogy nem szándékosan nem fizető, rosszhiszemű ügyfélről van szó, első körben alanyunknak a PSZÁF-hez kell fordulnia, akitől részletes bejelentése érdekében állásfoglalást kell kérnie. Nyomatékosan kell arra hivatkozni, hogy az ügyében nem kapott részletes tájékoztatást, illetve írásbeli kimutatást ügyének állásáról. Azt is meg kell panaszolni, hogy a faktorcég elfelejtette határozatban rögzíteni a kölcsön visszafizetésének tényét, amit pedig telefonon lezártnak minősítettek, majd ennek ellenére 3 év után újra indították a teljes tartozást.

- Ha a Felügyelet megalapozottnak tartja alanyunk panaszát, akkor ő bírósághoz fordulhat, és teljesen jogosan vehet elégtételt a bankon.

- Ilyen jellegű, és hasonló ügyekben segítségünkre lehet még a Banki Hitelkárosultak Egyesülete is. www.bahkae.extra.hu

Hogyan lesz egy garanciális problémából több százezres pluszkiadás?

Alanyunk új építésű társasházi lakást vásárolt, olyan cégtől, melynek utánajárt, és az megbízhatónak bizonyult referenciái alapján. A lakás átadásakor kapott jótállási jegyen viszont a garanciális kötelezettséget már nem a tényleges kivitelező, hanem az ugyanabból a tulajdonosi körből álló cég vállalta. Az évek alatt pedig jöttek a garanciális problémák: beázás, penészesedés, falrepedés, selejtes anyagok. Alanyunk jelezte panaszát a jótállási jegyen feltüntetett cégnek, de az addigra új székhelyre költözött. Ezen az új székhelyen ugyan átvették a levelét, de érdemben nem reagáltak arra, és a javítási munkálatokat sem végezték el. Alanyunk ekkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, majd Békéltető Testülethez fordult, amelyek ajánlásukban elmarasztalták a céget, de érdemi előrelépés mégsem történt. Alanyunk így bíróságtól kért jogorvoslatot, és hosszas pereskedés után meg is nyerte a pert. A hibák kijavítására, és a megítélt x,x millió ft-os tartozás behajtására, mivel a cég nem volt hajlandó önként fizetni, végrehajtást kért, de nem járt sikerrel, sőt, a perköltséget és a saját ügyvédi költségét azóta sem tudta bevasalni az adóson. Végül kénytelen volt a cég felszámolási eljárása során bejelenteni igényét, de a követelés továbbra is behajthatatlannak bizonyult, mert a cég vagyona időközban eltűnt.

Alanyunk költségei pedig közben csak nőltek.

Mit tud még tenni, illetve hogyan kerülhető el az ilyen helyzet?

- A lakásvásárlóknak figyelniük kell arra is, hogy az adásvételi szerződés ne adjon lehetőséget a szavatossági kötelezettségek beruházó általi átruházására.

- A lakás átadása után a tulajdonos választhat garanciális igényével vagy a a beruházóhoz, vagy pedig jótállási igényével a jótállási jegyen szereplő vállalkozóhoz fordul.

- Ha a beruházó nem projektcég, a vevő pedig a hathónapos határidőn belül van, célszerűbb a beruházóhoz fordulni, mivel az a folyamatban lévő ingatlanfejlesztéseit nem fogja egy kisebb mértékű javítási munka miatt kockáztatni.

- Sajnos, jótállás tekintetében jogszabály biztosít lehetőséget arra, hogy a kivitelező másik vállalkozást jelöljön ki annak teljesítésére.

- Alanyunk esetében a kivitelező, és a garanciát átvállaló cég ügyvezetője, bár egy és ugyanazon személy, arra hivatkozva nem végezte el a garanciális javításokat, hogy a fővállalkozó nem fizette ki a cégét. A cégvezető vállalkozása fizetésképtelenségét is a körbetartozásokkal indokolta. Ma sajnos, ez a gyakorlat.

- Ilyen esetekben fontos a gyorsaság!!!! Nem kell pluszköröket tenni, hanem egyből bírósághoz kell fordulni, amint a garanciára kötelezett cég nem reagál a levelünkre.

- Ilyen esetben a csődtörvény lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróságtól kérjük az ügyvezető felelősségének megállapítását, ha az ügyvezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet során munkáját nem a hitelezők érdekeinek megfelelően látta el.

- Ha a felszámolási vagyon nem fedezi a tartozásokat, azok kielégítéséért az ügyvezető saját vagyonával felel.

- Ha az ügyvezető rafinált, és nincs a nevén saját vagyon, akkor a többi cégét is elő lehet venni, és a tartozását végrehajtani azokon.

- Hiába bűncselekmény, ha az ügyvezető kivonja a cégből a pénzt, amikor tisztában van annak fizetésképtelenségével, a rendőrség általában nem kíván foglalkozni az üggyel, nem tekintve bűncselekménynek az esetet. Pedig jó, ha tudjuk: a csődbűncselekmény 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetetndő, és ha a felszámoló erre gyanakszik, hivatalból kötelessége feljelentést tennie a Vám- és Pénzügyőrségen.

Átverés: pályázat helyett hitel

Alanyunk 3 lakásos társasházban lakik, melyet hőszigetelni terveztek. A ház közös képviselője megbízott egy szakértőt, a pályázat elkészítésével, amely alapján a ház támogatást kaphatna a hőszigetelésre. A pályázat el is készült, írója megkapta érte a XXX ezer Ft-ot, a pályázatot azonban egy lényeges adat miatt kizárták. Ezt követően a közös képviselő (nem a tulajdonosok 2/3-ának jelenlétében) megszavaztatta a ház önerős felújítását, mintegy xx millió Ft értékben, a munkálatok már el is kezdődtek. Csakhogy ehhez a közös képviselő xx milliós hitelt vett föl, viszont a lakók nem tudják melyik banktól, és milyen feltételekkel. Csak annyit tudnak, hogy kb. 10 évig köteles a ház törleszteni, a lakásonként xszázezer ft-os hitelt. A közös képviselő közben bejelentette, hogy az összeg további 1,5 millióval nőtt, mert a műszaki ellenőr szerint a ház alatt is szigetelni kell az épületet.

Több kérdés is felvetődik ebben az esetben: Visszakérhető-e a pályázatírói díj a sikertelenségre hivatkozva? A képviselő egyáltalán kötelezheti-e a tulajdonost a hitel felvételére? A lakóknak lett volna lehetősége saját erőből fedezni a munkálatokat, a hitelfelvételt elkerülve? Jogszerű-e időközben változtatni az elvégzendő munkán, és annak díján?

- A pályázatírást általában eseti megbízási szerződéssel végzik. A szerződés tartalmától függ, hogy a pályázatírónak milyen kötelezettségei vannak. Ebben a szerződésben azt is ki lehet kötni, hogy a pályázatíró felelős-e a megbízás eredményességéért, ha igen, akkor csak úgy illeti meg a megbízási díj, ha a pályázat sikeres. Pályázatíró megbízásakor olyan lehetőség is van, hogy az minimális megbízási díjért dolgozik, ezen felül pedig sikerdíjért. Ha ezeket nem kötötték ki a szerződésben, a pályázat készítőjén a munka eredményessége csak akkor kérhető számon, ha bizonyítani tudják, hogy az adott pályázat olyan okból lett eredménytelen, melyért részben, vagy egészben a pályázatíró felelős. Ez természetesen újabb, független pályázatíró megbízását szükségelteti, újabb díjazással.

- A közös képviselő köteles megmutatni a lakóknak a pályázatíró megbízási szerződését. Amennyiben egyáltalán nem volt szerződés, a közös képviselő nem vonható felelősségre. Bár elvárható, hogy írásban kössön szerződést, törvény nem kötelezi erre.

- A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, pl. a korszerűsítés megszavazásához nem elég a 2/3-os többség, oda 4/5-ös többség kell. Így alanyunk esetében a kérdéses közgyűlési határozat meghozatala végképp nem szabályszerű.

- A hitel felvételéről egy külön, szintén 4/5-ös többségű közgyűlési határozat szükséges, hiszen a felvenni kívánt hitel összege ugyancsak meghaladja a rendes gazdálkodás körét. Alanyunk elkésett a jogorvoslással, mert a szabálytalan közgyűlési határozatot a meghozatalt követően, 60 napon belül bíróságon kellett volna megtámadniuk, arra hivatkozva, hogy nem volt meg a kellő szavazatttöbbség. Mivel azonban a munkálatok nagy részét már elvégezték, a hitelfelvétel megtörténtét következmények nélkül már nem lehet semmissé tenni.

- Nemcsak a közös képviselő felelős a történtekért, hanem a ház számvizsgáló bizottsága is, mivel a meghatározott értékhatár feletti előterjesztések felülvizsgálata a bizottság dolga lenne.

- Hibázott a hitelt nyújtó pénzintézet is, mert vizsgálniuk kellett volna, hogy a közös képviselőnek van-e felhatalmazása a hitelfelvételre. A képviselő, bár jogosult a társasház nevében eljárni, de ilyen esetben külön felhatalmazásra van szüksége.

- Kérdés az is, hogy a bank mire terhelte a jelzálogot: a társasház közös tulajdonban álló részeire, vagy az egyes bérletekre? Ha a fedezet a társasház egésze, nem megoldható hogy egyes lakók ne adják fedezetként saját ingatlanjaikat, és így kimaradjanak a hitelfelvételből. Viszont a hitelfelvételre kényszerített tulajdonos akkor is megtámadhatja a hitelfelvételt jóváhagyott határozatot, annak elfogadásától számított 60 napon belül, ha azt szabályszerűen, többségi szavazattal fogadták el. Más a - Ha a termékét értékesíteni kívánó önkényesen saját feltételeihez köti a szerződés létrehozatalát, a szerződés nem jön létre, mert az akarategység hiányzik. Ha mégis arra hivatkozik az önkényeskedő, hogy a szerződés létrejött, és ez alapján kéri az ellenértéket, akkor e körben őt terheli a bizonyítás, és azt is neki kell bizonyítani, hogy a levelet a címzett átvette.

- Személyes adat pedig csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény, illetve helyi önkormányzati rendelet elrendeli. Az a gyakorlat tehát, amikor bennünket kérnek meg arra, hogy ha akajuk, törlik az adatainkat a nyilvántartásból, jogellenes, mivel a hozzájárulásunk nélkül nem is tarthatják nyilván az adatainkat.

- tehát az ilyen szerződés, illetve ajánlat minden esetben semmisnek tekinthető.

Más a helyzet, ha külön-külön jegyzik be a jelzálogot. Ebben az esetben a tulajdonosoknak külön-külön kell hozzájárulniuk a jelzálogjog bejegyzéséhez, a hitelszerződést is külön-külön kell aláírniuk.

- Az elvégzendő munkák körét pedig lehet a munkafolyamat közben módosítani, ha a képviselő egy újabb közgyűlést hív össze, és azt többséggel, szabályoisan megszavaztatja.

- Alanyunk ügye már csak a bíróságon rendezhető.

Erőltetett szerződés

Jellemzően a nyereményakciós levelek formája. Arról tájékoztatnak, hogy bár a nyerési esélyünk megvan, viszont ennek ellenére mégsem kérjük a terméket, akkor nyilatkoznunk kell erről a tényről, külön kérve az adataink nyilvántartásukból való törlését. Ellenkező esetben úgy tekintik, hogy megvásároltuk az árut. Természetesen mindez apró betűs részben szerepel.

- A ptk értelmében egy szerződéshez a felek lényeges, vagy általuk lényegesnek ítélt kérdésekben való megállapodása szükséges. Olyan kérdésekben meg sem kell állapodniuk, amelyet jogszabály rendez. Tehát a szerződéssel kapcsolatos, felek közti akarategység minden esetben lényeges feltétel, ennek híján nem jöhet létre szerződés.

- A szerződés jelen lévők között akkor jön létre, ha az ajánlatot elfogadták, távollévők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattévőhöz megérkezik.

- Hogy az önkényeskedő milyen feltételekhez köti a szerződés létrehozatalát, a szerződés tartalmára nincs hatással, ha a címzett nem fogadja el, akkor minden esetben érvénytelen. Ha ennek ellnére mégis arra hivatkozik, hogy a szerződés létrejött, a bizonyítást neki kell véghezvinnie, mint ahogyan azt is bizonyítani kell, hogy a levelét a címzett átvette.

- Arról már nem is beszélve, hogy személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény, illetve helyi önkormányzati rendelet elrendeli.

Panaszkezelés szabályos menete bankoknál:

A hivatalos ügymenet a következő:

- A bankok külön főosztályt, vagy csoportot tartanak fönn a beérkező panaszok orvoslására, vagy kivizsgálására.

- Az észrevételeket benyújthathuk a call-centeren keresztül, levélben, e-mailen, faxon, és személyesen is, a bankfiókban. Az érdemi válasz megküldésére a banknak 15 nap áll rendelkezésére.

- Az új Fogyasztóvédelmi törvény előírja, hogy valamennyi, telefonon tett szóbeli panaszt, illetve az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt rögzíteni kell, azt 5 évig meg kell őrizni, és kérésre a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

- Ha a bankfiókba megyünk panaszt tenni, a legjobb, ha meg sem állunk a fiókvezetőig, aki úgyis leíratja velünk az ügyet, és, ha a panaszt nem tudja a saját hatáskörében orvosolni, azonnal továbbítania kell a bank központi panaszkezelési osztályára.

- Ha egy bank nem a törvényeknek megfelelően működik, vagy kezeli ügyfelei ügyeit, nem az NFH, hanem a PSZÁF hivatott a fogyasztók észrevételeinek kivizsgálására.

Kezesség vállalása

A kezesség szívességként kezdődik, és rémálommá válik, ha a barát, vagy családtag már nem tud, vagy nem akar tovább törleszteni.

Tudnunk kell. a kezes minden vagyonával felel az adós tartozásáért, legyen az bankbetét, használati tárgy, műszaki cikk, gépjármű, vagy ingatlan. A kezesség személyi biztosíték. Azt jelenti, hogy az adós teljes vagyonán kívül a kezes teljes vagyona is fedezetül szolgál a hitelező részére abban az esetben, ha az adós nem teljesít.

A kezességnek két esete van: az egyszerű-, és a készfizető kezesség. Készfizető kezesség akkor keletkezik, ha valaki kifjezetten így vállal kezességet, azaz a szerződésben konkrétan az szerepel, hogy a szerződő fél készfizető kezességet vállal.

Ha az adóshoz fizetési felszólítások érkeznek, azok megérkeznek a kezeshez is. A kezesi kötelem alapesetben csak akkor szűnhet meg, ha a követelés megszűnik. Ameddig tehát fennáll a tartozás, a kezes köteles fizetni, akár az adós helyett is. Menekvés akkor sincs, ha az adós időközben meghal: a tartozás ugyan átszáll az örökösre, a hagyaték erejéig, de a kezes továbbra is köteles helytállni, függetlenül attól, hogy az adós személyére tekintettel vállalta-e a kezességet, vagy pedig az örökösére.

Ha a kezes halálozik el, nincs egyértelmű törvényi rendelkezés arról, hogy a kezesség örökölhető-e. A gyakorlat szerint a kezesség akkor öröklődik, ha az adós nem tesz eleget szerződési kötelezettségének. Ebben az esetben a kezest még halála előtt felszólítják a fizetésre, ilyen módon örökölhetővé válik. Ha az adós rendesen törleszt, a kezest pedig nem szólítják föl a tartozás rendezésére, akkor nem örökölhető a kezesség.

A kölcsönszerződés érvénytelenítése kivitelezhetetlen, mivel az nem a kezes és az adós, hanem a kezes, és a hitelező között jön létre. A kezes így csak a hitelező hozzájárulásával menetsülhet a kötelezettsége alól.

A kezesség a tartozással együtt elévül. Az elévülési idő az adós és a kezes számára egyszerre kezdődik, de nem feltétlenül egyszerre ér véget. Ha a kölcsönnyújtó elmaradáskor rendszeresen csak az adóst szólítja föl a tarozás rendezésére, a kezest pedig nem, akkor a kezes helytállási kötelezettsége a rendes elévülési idő lejártával elévül. Ahhoz ugyanis, hogy a kezes benn maradjon a kötelemben, őt is külön kell felszólítani a fizetésre.

Kezesség szempontjából nem számít a válás, vagy a szakítás, ahogyan a barátság felbomlása, és az üzleti kapcsolat megszakadása sem érdemi tényező.

A kezes helytállási kötelezettsége gyakorlatilag csak akkor szűnik meg, ha a kötelezett fizet, vagy tartozását harmadik személy vállalja át, és ehhez hiányzik a kezes hozzájáruló nyilatkozata.

A kezesnek egyetlen lehetősége marad, ha rajta hajtják be a tartozást: ő maga léphet a hitelező helyébe, hiszen a tartozás behajtásával a kezesre átszáll a végrehajtási jog. De ha az adósnak semmije nincs, a kezes nem megy sokra ezzel a jogával, hiszen a követelését ő ugyanúgy nem fogja tudni behajtani. Ráadásul kezesként ugyanúgy rendszeresen fel kell szólítani az adóst a fizetésre, mert egyébként a követelése el fog évülni.

Ha vitatjuk a közműtartozás jogosságát:

Olyan tartozásról értesítenek bennünket, ami szerintünk nem létezik, a következőket tehetjük:

- Saját befizetések megtörténtét megőrzött csekkszelvényekkel tudjuk alátámasztani, ha ezek nincsenek meg, a bankszámlák felülvizsgálata is kérhető. Erre azért van lehetőség, mert egy per során a díjbeszedőnek bizonyítania kell a tartozás tényleges meglétét.

- Igazságügyi szakértő kirendelését is kérhetjük, aki betekinthet a díjbeszedő könyvelési irataiba, nyilvántartási rendszerébe, és az alapján megállapíthatja, hogy fönnáll-e a tartozás, vagy sem. A szakértő díját a díjbeszedőnek kell megelőlegeznie, de a költség viseléséről a későbbi bírói ítélet rendelkezni fog.

- Ha teljes költségmentességet kapunk a perben, és a bíróság jogosnak ítéli meg a díjbeszedő követelését, akkor sem kell semmiképp kifizetnünk ezt az összeget. Ha viszont csak részleges költségmentességet kapunk, és terhünkre ítélnek, akkor a bíró mérlegelésén múlik, hogy kell-e fizetnünk.

- Ha ügyvédre nem akarunk költeni az ilyen jellegű ügyekben, akkor a bíróságtól pártfogó ügyvéd kirendelését kérvényezhetjük, költségmentességet kérhetünk. Ebben az esetben igazolnunk kell, hogy jövedelmi viszonyunk alapján képtelenek vagyunk a perben felmerülő költségek viselésére. A vagyoni helyzet igazolását csak megfelelő formanyomtatványon lehet megtenni, melyet a bírósági panasznapon kikérhetünk, a per megindítása előtt.

Közüzemi költségek lakásvásárláskor

- Az adásvételi szerződés tartalmának kialakítása a felek szabad, szerződéses akaratának függvénye, a felek minden olyan körülményben megállapodhatnak, amelyet fontosnak tartanak. Az eladónak kötelessége az ingatlannal kapcsolatban minden fontos körülményről tájékoztatni vevőjét. A Ptk. 367. § (1.) bekezdése szerint a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról, és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles az ilyen körülményekre, jogokra és követelésekre vonatkozó okíratokat a vevőnek átadni.

- Amennyiben a vevő biztosra akar menni e téren, a szerződés megkötésének feltételéül szabhatja, hogy részére az eladó a közüzemi szolgáltatók által kiállított olyan okíratot mutasson be, ami hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a szerződéskötés időpontjában az eladónak díjtartozása nem volt.

- Ha a szerződés megkötésekor az eladónak valamilyen díjtartozása van, visszatarthatjuk a vételár arányos részét addig, amíg az eladó nem fizeti meg díjhátralékát, illetve a díjhátralékot közvetlenül a vevő fizeti meg a közüzemi szolgáltató részére, az eladó pedig ennek öszegét a vételárba beszámítja, és a szolgáltató részére történő teljesítést a vételár részére történő megfizetésének ismeri el. Ezen felül kérhetünk dologi biztosítékot, vagy bankgaranciát, illetve bármi más biztosítékot, az eladótól a díjhátralék megfizetésének érdekében.

- A vevő az ingatlan birtokbaadásától kezdve köteles a közüzemi- és egyéb költségek viselésére, addig az időpontig azonban ezek a költségek az eladót terhelik.

- Ha a felek az adásvételi szerződésben nem állapodnak meg a költségviselés átszállásásnak időpontjáról, úgy a Ptk. 368. § (3) bekezdése szerint a vevő, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés előtt birtokba lép, ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznát, viseli terheit, és azt a kárt, amelynek megtérítésére senki nem kötelezhető. Ez azt jelenti, hogy ha az eladó már a tulajdonjog bejegyzése előtt birtokba adja a vevőnek ingatlanát, akkor a vevő ettől a naptól kezdve viseli a költségeket.

- Ha a tulajdonjog bejegyzését követően derül ki, hogy az eladónak hátralékos közüzemi díjtartozása állott fönn, akkor a kötelezettség eltérő megállapodás hiányában az eladót terheli. Erre azonban hiába hivatkozunk a szolgáltatóval szemben, az adott fogyasztási helyen fennálló díjtartozás esetén ugyanis a szolgáltató akkor is jogosult kikapcsolni a szolgáltatást, ha az ingatlan időközben más nevére került. Amíg ugyanis a közüzemi szerződés az eladó és a szolgáltató között áll fönn, az eladó díjhátraléka kihat az ingatlan új tulajdonosára is.

- A közüzemi szerződés átírására csak akkor van lehetőség, ha az eladónak díjtartozása nem áll fönn, a vevő vagy befizeti az eladó díjhátralékát, és ezt követően saját neve latt köt szolgáltatási szerződést az adott fogysztói helyen, vagy megtagadja a díjhátralék kifizetését, ekkor azonban viselnie kell a szolgáltatás esetleges szüneteltetésének, vagy megszüntetésének következményeit.

- Ha vevőként megfizetjük az eladó díjhátralékát, azt később visszakövetelhetjük az eladótól, aki köteles azért helytállni. Önkéntes teljesítés hiányában marad a bírósági út követelésünk érvényesítésére.

Ha tartozást örököltünk...

Alanyunk anyósa 4 évvel ezelőtt meghalt. Nemrégiben értesítést kapott egy végrehajtó intézettől, xx ezer ft-os számlatartozása volt a hölgynek bankszámláján, mely összeg mára megháromszorozódott. Erről a tartozásról a banktól értesítést egyáltalán nem kaptak.

Jogos-e az ilyen jellegű követelés?

Nyáron hatályba lépett törvénymódosítás szerint minden tartozás csak fél évre visszamenően követelhető. Egyéb esetekben a tartozás öröklésének folyamata:

- A Ptk. 598. §.a kimondja, hogy az ember halálával hagyatéka, mint egész száll át az örökösre, amelynek során a hagyatékhoz tartozó követelések és tartozások is az örökösre szállnak át. Az örökös a hagyaték megnyílását követően számba veheti, hogy az örökhagyó milyen vagyont, azaz milyen követeléseket, és tartozásokat hagyott hátra. Mivel az örökség elfogadására senki sem köteles, az örökös a Ptk. 674. §. (1.) bekezdése értelmében úgy is dönthet, hogy visszautasítja a hagyatékot. Ebben az esetben a hagyaték a többi örökösre száll, azok hiányában pedig az államra. Amennyiben az örökös a hagyatékot visszautasítja, úgy nem részesül az örökhagyó vagyoni előnyeiből, de nem is tartozik felelősséggel a vagyoni tartozásokért.

- Ha az örökös elfogadja a hagyatékot, a Ptk. 679. §.-a értelmében felelősséggel tartozik a hagyatéki tartozásokért, azaz az örökhagyó tartozásaiért is. E felelősség azonban nem korlátlan: a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai, vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, úgy az örökös öröksége erejéig a saját vagyonával is felel. Tehát az örökös felelőssége csak a hagyatéki vagyon mértékéig terjed.

- Bankszámlatartozásnál a kamatok megfizetése szempontjából különös jelentőségű, hogy az örökhagyó tartozása mikor vált esedékessé, azaz mikor lett volna köteles kiegyenlíteni a tartozását. Erről a bankszámlaszerződés adhat eligazítást. Kamatot az esedékesség időpontjától lehet felszámítani a követelésért. Amennyiben ugyanis a kötelezett nem teljesíti a követelést annak esedékességekor, úgy késedelembe esik. A Ptk. 301. §. (1.) bekezdése szerint, pénztartozás esetén, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

- A kamatkövetelést az a tény önmagában nem teszi jogtalanná, hogy az örökösnek nem volt tudomása a követelés létezéséről. A jogosult ennél fogva az elévülési időn belül bármikor érvényesítheti követelését a kötelezettel szemben, a kötelezett pedig ebben az esetben az esedékességtől kezdődő időtartamra köteles megfizetni a késedelmi kamatokat is.

- Az elévülést megszakítja pl. a teljesítésre való felhívás.

- Ha az örökös megtagadja a hagyatéki hitelező kielégítését, úgy a követelés az örökössel szemben kizáróan polgári peres eljárás keretében érvényesíthető.