A nyomozásról általánosságban
A Be. IX. fejezetének 164.§.-a értelmében a büntető eljárás a nyomozással kezdődik. A tényállást olyan mértékben kell felderíteni, hogy a vádló állást tudjon foglalni, vádat emel-e, vagy nem. Vádló lehet a közvádló, illetve a sértett (magánvádló, pótmagánvádló). A 165.§. az ügyész nyomozási hatáskörét rögzíti, e körben nyomozást végez, maga nyomoz, vagy a nyomozó hatóságot utasítja. Az ügyész határozat formájában utasítja a nyomozó hatóságot, vagy a határozat előkészítésére is adhat utasítást. De a nyomozó hatósággal megismételtetheti a nyomozati cselekményt, és olyan esetekben, amikor az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet nem kell készíteni, csak jelentést, az ügyész előírhatja azt is, hogy jegyzőkönyv készüljön (168.§.).
A nyomozó hatóság és az ügyész hivatali hatáskörben, vagy hivatali minőségben tudomására jutott adatok, vagy pedig feljelentés alapján indulhat meg a nyomozás (170.§.). Ha a nyomozó hatóság feljelentés útján értesül a bűncselekmény gyanújáról, 3 napon belül kell határoznia a nyomozás elrendeléséről. A hivatali hatáskörben tudomásra jutott bűncselekmények alapos gyanúja esetén ilyen határidő nincs. A feljelentés elutasításáról, illetve a feljelentés alapján elrendelt nyomozásról a nyomozó hatóságnak értesítenie kell az ügyészt, illetve a sértettet is, ha nem ő tette meg a feljelentést.
Elrendelés hiányában is indulhat nyomozás. Abban az esetben, ha a büntetőeljárás érdekében halaszthatatlan nyomozati cselekmények elvégzése szükséges, ebben az esetben az első nyomozati cselekmény kezdő időpontja a nyomozás megindulásának napja, vagyis a nyomozás határideje ettől a naptól számít. Utólag kötelező a megindult nyomozást feljegyzésbe foglalni. Egyetlen kivétel van: a Be. 274.§. (1.) bekezdésének b.) pontja szerint minősülő közokirat hamisítás esete, ha az idegenrendészeti eljárás lefolytatható, és ennek során büntetőeljárás nélkül kerül sor a külföldi személy kiutasítására.
Külön törvényben meghatározott köztestület is köteles a tudomására jutott bűncselekményről feljelentést tenni. A feljelentés telefonon, vagy más technikai eszköz útján is megtörténhet, ilyenkor azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, és nyilvántartásba venni. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén, amennyiben a bűncselekmény közvádra üldözendő, igazolásnak van helye. A 174.§. taglalja azokat az okokat, amelyek esetén az ügyésznek a tudomására jutástól számított 3 napon belül el kell utasítania a feljelentést. A 175.§. taglalja az elutasítás nem kötelező elemeit. E körben a nemzetbiztonsági érdek fogalmát az 1995. évi CXXV. törvény határozza meg.
A nyomozás határideje legfeljebb 2 év, ha ismert elkövetővel szemben folyik. Ha ez a határidő eltelt, további hosszabbításnak helye nincs, az ügyész köteles a nyomozást megszüntetni.
A 178/A.§. alapján a nyomozó hatóság adat-nyilvántartási rendszerekből szerezhet be adatokat, megkeresés alapján, az ügyész jóváhagyásával. Nem szükséges viszont az ügyész jóváhagyása a gépjármű-, illetve az ingatlan nyilvántartás adatainak beszerzéséhez. Az adatszerzésre kizárólag a nyomozás elrendelése után kerülhet sor, és az így megszerzett adat csak akkor használható föl, ha az ügyész vádat emel. Ellenkező esetben az adatot meg kell semmisíteni.
A fogva lévő gyanúsítottat 24 órán belül ki kell hallgatni. Ha az ügyész a szabadon lévő gyanúsítottat kihallgatta, és ezt követően kerül fogvatartásba, újból ki kell hallgatni, szintén 24 órán belül. Poligráfos vizsgálatra kizárólag a gyanúsított beleegyezésével kerülhet sor. Fiatalkorú esetén poligráfos vizsgálatnak helye nincs.
Bizonyos körben csak az ügyész jogosult a nyomozás felfüggesztésére (188.§.). Fő szabályként az ügyész jogkörébe tartozik a nyomozás megszüntetése, és csak kivételesen a nyomozó hatóság jogkörébe. Utólag ugyanabban az ügyben lefolytatható a nyomozás, a korábban megszüntetésre került nyomozás folytatását a nyomozási bíró rendeli el.
A nyomozás során jogorvoslati lehetőségekkel is lehet élni, mely lehetőségeket a 195.§. taglal. A jogorvoslat formái: panasz, ellenvetés, felülbírálati indítvány, és a pótmagánvád, ha a sértett a feljelentés elutasításával, illetve a nyomozás megszüntetésével nem ért egyet. A panaszt a beérkezésétől számított 8 napon belül el kell bírálni. Ha a panasszal az elbírálásra jogosult szerv nem ért egyet, fel kell terjeszteni azt a felülbíráló szervhez, amely azt elutasítja, a panasszal érintett határozatot hatályon kívül helyezi, vagy azt megváltoztatja. Ha az ügyészséghez felülbírálati indítvány érkezik, azt köteles 3 napon belül felterjeszteni a bíróságnak. Ellenvetéssel élhet a nyomozás során az, akit az intézkedés, vagy az intézkedés elmulasztása érint. Az elkésett, vagy nem a jogosulttól érkező panaszt is ellenvetésként kell elbírálni. Az eljárás megszüntetésével szemben benyújtott panasz elutasítása esetén a sértett pótmagánvádat emelhet. Ennek feltétele, hogy a nyomozást bűncselekmény hiányában, vagy büntethetőséget kizáró ok miatt szüntették meg.
Még nincsenek kommentek.
(
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
