Ha pénzed nincs, jogod sincs

• Blog oldal
• Archívum
• 

Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés

Üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a biztosítottaknak baleseti ellátás jár. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. Nem üzemi baleset az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Az a személy, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Baleseti járadékra - 2008. január 1-jétől benyújtott igénybejelentés esetén - az a biztosított jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve rehabilitációs járadék nem illeti meg. Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében rokkant, vagy akinek 40%-ot elérő egészségkárosodását szilikózis vagy aszbesztózis okozta, és az egészségkárosodás folytán kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, éssem táppénzben, sem baleseti táppénzben nem részesül. Ha az egészségkárosodás mértéke nem haladja meg a 20 százalékot, akkor legfeljebb két éven át jár a baleseti járadék. Amennyiben a 20 százalékot meghaladja, úgy az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár a baleseti járadék. Szintén időbeli korlátozás nélkül jogosult baleseti járadékra az, akinek 20 százalékot meg nem haladó egészségkárosodása szilikózisból vagy azbesztózisból ered.

A jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól állapítható meg. (1997. évi LXXXIII. Trv. 57. §.) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.Az egészségkárosodás fokának megfelelően

1. 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 14-20 százalék,
2. 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 21-28 százalék,
3. 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 29-39 százalék,
4. 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 39 százalékot meghaladó mértékű (de a rehabilitációs járadékra jogosultság vagy a rokkantság mértékét nem éri el).

A járadék összege a baleseti fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, illetőleg 30 százaléka.  

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján, a foglalkozási betegség alapján járó járadékot pedig a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján állapítják meg. Ha az igénylő a járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb ideig dolgozott, erre az időre kapott kereset havi átlagát veszik alapul. A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe veszik, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb. A járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál főszabályként a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák úgy, hogy a keresetet nem kell csökkenteni a személyi jövedelemadóval. Amennyiben a járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján határozzák meg.

A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítják. Megszűnik a járadékra jogosultság, ha az egészségkárosodás már nem haladja meg a 13 százalékot. Ha az egészségkárosodás újból meghaladja a 13 százalékot, a baleseti járadékra jogosultság feléled. Az 1. fokozatú baleseti járadék két éves folyósítása után akkor éled fel a járadékra jogosultság, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon keresztül meghaladja a 20 százalékot. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár. A járadék módosításánál, illetve újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet veszik figyelembe, amelynek alapján utoljára megállapították a baleseti járadékot.

Az eljáró hatóság A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (társadalombiztosítási kifizetőhely vagy megyei/fővárosi egészségbiztosítási pénztár) határozattal állapítja meg. A határozat tartalmazza, hogy mikor történt a baleset, illetve azt, hogy milyen egészségkárosító következményekkel jár. Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatból kap a biztosított, a kezelő orvos és a keresőképtelenséget elbíráló orvos. Amennyiben a határozatot a társadalombiztosítási kifizetőhely hozta, annak egy példányát a munkabaleseti és üzemi baleseti jegyzőkönyvvel, illetőleg értesítéssel együtt - a jogerőre emelkedését követő hónap 10. napjáig - meg kell küldeni az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnak. Foglakozási betegség tényének megállapítása - az üzemi balesetre vonatkozó szabályok szerint - szintén határozattal történik. A baleseti járadékkal kapcsolatban az egészségkárosodás mértékét az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottsága véleményezi.

A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni, a kérelmet az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani. A kérelemmel egyidejűleg az igénylőnek elő kell terjesztenie az elbíráláshoz szükséges adatokat és igazolásokat is. Ha ezt elmulasztotta, ezek pótlására a nyugdíjbiztosítási igazgatóság megfelelő határidő kitűzésével felhívja az igénylőt. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság az adatok igazolásán kívül meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés céljából az igénylőt személyes megjelenésre is kötelezheti. Az igényt a nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozatban bírálja el. Egyszerűsített határozatot hoz viszont az ellátás folyósítása alatt végzett orvosi felülvizsgálat eredményéről, ha az egészségkárosodás mértéke a felülvizsgálat eredményeként nem változott. A baleseti járadékot a nyugdíjfolyósító szervek (nyugdíjfolyósító igazgatóság) folyósítják.