A hagyományos és a hagyatéki hitelező
A hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére történő juttatás, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. Hagyományrendelésre csak végrendeletben kerülhet sor annak érdekében, hogy az örökhagyó szándéka megállapítható legyen. Hagyományról akkor beszélünk, ha a hagyatékban meglévő valamely meghatározott vagyontárgyat az örökhagyó végrendeletében közvetlenül a meghatározott személynek juttatja (dologi hagyomány). Vagy akkor beszélünk róla, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni juttatást teljesítsen (kötelmi hagyomány). A hagyomány a hagyatéki terhek kielégítésére megállapított sorban, a meghagyással együtt az utolsó helyen áll. Így kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha minden egyéb hagyatéki terhet - például az örökhagyó tartozásait, a köteles részi kötelezettségeket - már kiegyenlítették. Vagyis, bár a hagyományos nem osztozik a hagyatéki terhekben, tűrni köteles, hogy minden más hagyatéki hitelezőt előtte elégítsenek ki a hagyományból (mint hagyatéki hitelező az utolsó helyen áll). Ám ugyanakkor az a főszabály is fennáll, hogy a hagyományos csak feltételesen és korlátozottan felel a hagyatéki hitelezőkkel szemben, nem úgy, mint az örökös. A hagyományos csak az esetleg őt terhelő hagyomány teljesítéséért felel, az örökhagyó tartozásaiért nem. Ezekért helytállásra csak akkor köteles (a jogalap nélküli gazdagodás szerint), ha hagyományát más hagyatéki hitelező sérelmével elégítették ki, és ez a hitelező az örököstől nem szerezhet kielégítést.
Dologi hagyományrendelésről abban az esetben van szó, ha az örökhagyó a hagyatékban meglévő egy, vagy több vagyontárgyat közvetlenül juttatja a végrendeletében meghatározott személynek, a hagyományosnak. A dologi hagyomány tárgya csak olyan pontosan meghatározott ingó, vagy ingatlan vagyontárgy lehet, ami az öröklés megnyílásakor a hagyatékban megtalálható. Tipikus dologi hagyományok az ingó dolgok, ám elvileg ingatlan is lehet, feltéve, hogy értéke a hagyaték egészéhez képest nem jelentős, vagy az ily módon részesített személy (az örökhagyó feltehető akarata szerint) a hagyatéki terhek viselésében nem osztozik.
Ha az örökhagyó arra kötelezi örökösét, hogy a végrendeletben megjelölt személynek meghatározott vagyoni szolgáltatást teljesítsen, kötelmi hagyományrendelésről van szó.
A kötelmi hagyományos az öröklés megnyílásakor a törvény erejénél fogva nem szerzi meg a hagyományt, hanem csupán annak követelésére szerez jogot. Mivel a kötelmi hagyomány jogosultja az örököstől követelheti a szolgáltatást, a dologi hagyományhoz képest ebben az esetben nem közvetlen juttatásról van szó. A kötelmi hagyomány az örököst terheli, így a hagyományos az örökös közvetlen jogutódja, s az örökhagyóé közvetve is csak akkor, ha a vagyontárgy, vagyoni szolgáltatás a hagyaték része. A kötelmi hagyomány öt év alatt évül el, tárgya lehet például valamely, a hagyatékban lévő vagyontárgy átengedése, meghatározott pénzösszeg juttatása. Adott esetben akár tartozás elengedéséről, de speciális esetben valamely vagyoni teherrel nem járó cselekvés elvégzéséről is szó lehet.
Az a hagyomány, amit az örökhagyó az örökösök javára rendel, az előhagyomány. A gyakorlatban ez akkor fordul elő, amikor az örökhagyónak több örököse is van, és a végrendeletében arról rendelkezik, hogy a hagyatékban meglévő meghatározott vagyontárgyak melyik örökösé legyenek(dologi előhagyomány). Kötelmi előhagyomány csak több örökös esetében lehetséges, mert ilyenkor az örökhagyó arra kötelezi a kijelölt örökösét, hogy a meghatározott örököstársa javára teljesítsen vagyoni szolgáltatást.
A hagyományost megilleti az a jog, hogy a hagyomány megnyílását követően azt visszautasítsa. A hagyomány visszautasításakor, ha helyettes hagyományosról nem rendelkezett az örökhagyó, a hagyományt más nem szerzi meg, hiszen annak rendeltetéséből az is kitűnik, hogy mindig meghatározott személy részére szánják. A hagyomány visszautasításakor a dologi hagyomány az örökség részévé válik, a kötelmi hagyomány esetében pedig az örökös mentesül a teljesítési kötelezettség alól.
Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli. Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné. A közérdekű meghatározásra sajátos szabályok is vonatkoznak, így például az olyan közérdekű meghagyás teljesítését, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti.
Felmondási védelem
Ellentétben az egyéb polgári jogi viszonyokkal, a munkáltatóra jóval szigorúbb és kötöttebb szabályok alkalmazandók a felmondás során, ráadásul, számos élethelyzetben a rendes felmondással történő munkaviszony megszüntetés egyáltalán nem is lehetséges. Megtörténhet az is, a megszüntetés korlátozás alá esik - ezek az úgynevezett felmondási védelemre vonatkozó szabályok -, és amennyiben a munkáltató ezen szabályok figyelmen kívül hagyásával szünteti meg a munkaviszonyt, úgy e felmondás jogellenesnek minősül. A Munka törvénykönyve kimerítő jellegű felsorolással ad tájékoztatást a felmondási védelemre vonatkozó szabályokról, amely szabályok bármelyikébe ütköző felmondás jogellenesnek minősül.
A felmondási védelemre vonatkozó szabályok alapvetően kétfélék lehetnek: felmondási tilalmak, vagy felmondási korlátozások. Előbbi esetében a munkaviszony egyáltalán nem szüntethető meg munkáltatói rendes felmondással, míg az utóbbinál a törvényben meghatározott feltételeken túl egyéb előírásoknak is meg kell felelnie a rendes felmondásnak. Felmondási tilalmat képez - egyebek mellett - a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés. Felmondási tilalmat képez a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama. Tilalmat képez a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama, a rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama. Bár a törvény egységesen igyekszik kezelni a felmondási védelemre vonatkozó szabályokat, további felmondási tilalmak érvényesülnek a szakszervezeti tisztségviselők, az üzemi tanácstagok és a munkavédelmi képviselők tekintetében.
A Munka törvénykönyve jelentőséget tulajdonít annak, hogy a fenti időtartamok milyen hosszan állnak fenn, a felmondási idő ugyanis csak tizenöt nap elteltével kezdődhet meg - ha ez az időtartam a tizenöt napot meghaladja. Amennyiben pedig a felmondási tilalom időtartama a harminc napot meghaladja, úgy a felmondási idő csak harminc nap elteltével kezdődhet meg. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a védelmi idő lejártát követően ne lehetne átadni a rendes felmondást a munkavállaló részére - csupán azt kell szem előtt tartani, hogy ebben az esetben a tizenöt/harminc nap elteltével kezdődhet csak meg a törvény vagy munkaszerződés szerinti felmondási idő. A felmondási tilalmak mellett a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a felmondási korlátozásokra is, amely időtartamok alatt meglehetősen szűkre szabott a munkáltató munkaviszony-megszüntetési jogköre. Ekként felmondási korlátozások érvényesülnek a védett korban lévő munkavállalókra, továbbá rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalókra, amely szabályok természetesen csak akkor alkalmazandók, ha a fenti felmondási tilalmak nem állnak fenn. A munkavállaló részére a fenti szabályok azonban nem jelentenek semminemű korlátozást, akár a táppénz, akár a szülési szabadság akár egyéb, a munkáltató részére tilalmazott időtartam alatt jogosult megszüntetni munkaviszonyát.
A felmondási védelemre vonatkozó szabályok csak rendes felmondás esetén alkalmazandóak.
Szigorúbb szabályok az osztrák munkavállaláskor
Az építőipari munkákhoz kapcsolódóan, az osztrák szabályok szerint a vállalkozások szabad vállalkozásokra és szabályozott vállalkozásokra bonthatóak. Az építőipari vállalkozási tevékenység Ausztriában az utóbbi csoportba tartozik, ezért jogszerű gyakorlásához további lépések megtételére van szükség. A szabályozott vállalkozások esetében nem elegendő az iparűzés illetékes szerv felé történő bejelentési és ezzel iparűzési engedély beszerzése, hanem szükség van egy úgynevezett képesítési bizonyítványra is. A képesítési bizonyítvány azt igazolja, hogy az illető rendelkezik a munkája megfelelő és biztonságos végzéséhez szükséges technikai és tárgyi ismeretekkel, végzettséggel, képességekkel és a megfelelő tapasztalattal. Ennek benyújtásával egyidejűleg a folytatni kívánt tevékenységet az illetékes hatóságnál be kell jelenteni. Az uniós polgárok, illetve vállalkozások esetén a másik tagállamban megszerzett képesítés elismertetésére van lehetőség. Az erre vonatkozó kérelmet az osztrák Szövetségi Gazdasági Minisztérium bírálja el. A folyamat eredményeként a vállalkozó megkapja vállalkozói engedélyét, amely felhatalmazza tevékenysége ausztriai gyakorlására. Természetesen a fenti szabályok csak a vállalkozásokra vonatkoznak, az önállóan külföldön munkát vállaló alkalmazottakra nem terjednek ki.
A külföldi munkavállalással kapcsolatosan érdemes szót ejteni a munkajoghoz nagyon szorosan kötődő, attól mégis eltérő szabályozás alá eső társadalombiztosítási szabályokról is. Az Európai Unió tagállamaiban jelentősen eltérnek a társadalombiztosítási rendszerek. Az Unió nem is törekszik egységesítésre, így a tavalyi év óta hatályos új koordinációs rendelet (883/2004/EK rendelet) célja is csak az, hogy segítséget nyújtson az alkalmazandó jog kiválasztásában. A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam tb-jogszabályai alkalmazhatók. Az illetékes állam szerve - Magyarországon az OEP területileg illetékes szerve - igazolást ad ki arról, hogy a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak más tagállamban nem kell járulékokat fizetnie. A tb-jogviszonyra vonatkozó jog nem feltétlenül azonos a munkaviszonyra vagy a vállalkozásra vonatkozó ország jogával - fejtette ki a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője. Munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként főszabályként a munkavégzés helye szerinti állam tb-jogszabályait kell alkalmazni. Ha a munkavállaló egyénileg kimegy például Ausztriába dolgozni, akkor munkaviszonyára és a tb-jogviszonyra is az osztrák jog lesz alkalmazandó. Ilyen esetben az OEP felé bejelentést kell tennie és kérni a TAJ szám felfüggesztését.
A kiküldetés tb-jogi értelemben is kivételt képez a főszabály alól. A koordinációs rendelet szerint ugyanis, ha egy munkáltató a munkavállalóját ideiglenes jelleggel külföldre küldi munkavégzés céljából, akkor továbbra is a kiküldő ország joga, azaz esetünkben Magyarország tb-jogszabályai hatálya alá tartozik a munkavállaló és itthon kell a járulékfizetési kötelezettségnek eleget tenni. A kiküldetés várható időtartama a 24 hónapot nem haladhatja meg, és nem lehet célja egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása. Korábban egyébként a kiküldetés 12 hónapos időtartamra szólhatott és egy alkalommal további 12 hónappal automatikusan meghosszabbítható volt. (A tb-kiküldetés és a munkajogi kiküldetés fogalma nem teljesen fedi egymást.) Így előfordulhat olyan eset is, amikor a magyar cég munkajogi értelemben kiküldetésbe küldi a munkavállalóját, de a tb-jogi kiküldetés feltételei nem teljesülnek. Ilyenkor a magyar munkajog és az osztrák tb jog párhuzamos alkalmazására lesz szükség. Fontos továbbá, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokra nem vonatkozik a fenti kiküldetési szabályok, így az ő munkavállalóikra a fogadó ország tb-jogszabályait kell alkalmazni.
Ahhoz, hogy a kiküldetés társadalombiztosítási szabályait alkalmazni lehessen, a koordinációs rendelet követelményként előírja, hogy a magyar kiküldő munkáltatónak itthon jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. A jelentős gazdasági tevékenység folytatását többféle, a koordinációs rendeletben felsorolt módon igazolhatja a munkáltató. A jelentős gazdasági tevékenység vizsgálata alól csak akkor mentesül a munkáltató, ha a kiküldetés során a munkavállaló egy külföldi kapcsolt vállalkozáshoz, jellemzően az anyacéghez, megy kiküldetésbe (konszernen belüli kiküldetés esete). A koordinációs rendelet felsorolja azokat az eseteket is, amikor a magyar jog kiküldetés esetén sem lesz alkalmazandó. Ezek közül csak példálózó jelleggel emelnénk ki két-két akadályt a munkáltató illetve a munkavállaló oldalán. Nem lehet tehát a magyar jogot alkalmazni, ha a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkáltatónak kizárólag adminisztratív munkát végző munkavállalói maradtak itthon, vagy ha a munkáltató kint nem az itthonival azonos tevékenységet folytat. Továbbá: ha munkavállalónak nincs meg a kiküldetés előtt a 30 napos biztosítási jogviszonya, ugyanabban az államban már volt kint 24 hónapot és a visszatérése óta még 60 nap nem telt el, vagy munkaszerződést köt azzal a vállalkozással, akihez kiküldték.
A munkáltató köteles még a kiküldetést megelőzően a magyar jog alkalmazandóságáról és a biztosítási jogviszony fennállásáról szóló igazolást kikérni az illetékes az egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől. A kérelmet az OEP-nél erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az illetékes szerv a fentiek tanúsítására az A1 jelű igazolást állítja ki, amely gyakorlatilag felváltotta a korábbról ismert E101-es nyomtatványt. Az igazolás kiadása államonként és egymást követő kiküldetésenként külön-külön történik. Ha a kiküldetés várható időtartam meg fogja haladni a 24 hónapot vagy már le is járt, de különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják a kivétel megállapítását, a munkáltató kérelmezheti, hogy az A1 jelű igazolást legfeljebb öt évre adják ki. Ehhez azonban az OEP támogatásán és a megfelelő indokok kívül az is szükséges, hogy a másik érintett tagállam egészségbiztosítási szerve is hozzájárulását adja a kivétel megállapításához.
Az önálló vállalkozók "kiküldetésére" gyakorlatilag a fenti szabályok analóg módon alkalmazandók. Ennek megfelelően tehát, ha egy önálló vállalkozó "kiküldetése" során egy másik tagállamba hasonló tevékenységet folytat, mint itthon, akkor 2 4 hónapig továbbra is Magyarországon kell a járulékait befizetnie. Ennek feltétele, hogy a távozását megelőzően már legalább két hónapig érdemi tevékenységet folytasson Magyarországon és a "kiküldetés" alatt is üzletszerűen tovább működjön itthon is. A szükséges igazolásokat az önálló vállalkozó is a fenti módon igényelheti.
Ha a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó tevékenysége több országot is érint, akkor főszabályként nem a tevékenység helye, hanem a lakóhelye szerinti ország tb-jogszabályainak hatálya alá tartozik. Az A1 jelű igazolás igénylésére és kibocsátására ez esetben is az általános szabályok irányadók. Főszabályként külföldön a munkavállalók az EU-s egészségbiztosítási kártyával vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, melynek érvényességi ideje változatlanul 36 hónap. Ha azonban a munkavállaló nem ilyen módon veszi igénybe az ellátásokat, akkor a tavalyi év óta hatályos szabályok értelmében, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket olyan mértékben téríti meg, amennyi az ellátás adott időpontban itthon került volna.
Az önvédelem joga
Jelenleg hatályos szabályozásunk szerint, nem büntethető az, akinek a cselekménye a saját, illetőleg mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, vagy akárcsak ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Ezek alapján, akit jogtalanul megtámadnak, az a támadáshoz vagy fenyegetéshez mérten, hasonló módszerekkel, mértékben védekezhet, vagyis a védekezésnek arányban kell állnia a támadással. Például, ha valakit bántalmaznak, és a bántalmazás módjából a fenyegetés mértékéből az a következtetés vonható le, hogy bántalmazás következménye valószínűleg nyolc napon túl gyógyuló sérülés lesz, akkor a megtámadott, vagy az, aki a segítségére sietett, nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozhat büntetlenül a támadónak. A törvény értelmében nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedségből vagy menthető felindulásból túllépi. Vagyis, ha az elhárításhoz szükséges, a támadással okozott, vagy a támadástól várható sérüléstől valaki azért okoz nagyobb sérülést, mert a lelki állapota kizárja, vagy korlátozza a szükséges mérték, az arányos elhárítás felismerésében, akkor ebben az esetben szintén nem büntethető.
A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. A teljesség igénye nélkül az alábbi esetekben: a felmenő, a testvér, a házastárs, az élettárs, a gyermekkorú személy, a terhes nő és a láthatóan kóros elmeállapotú (jellemzően ittas) személy támadásával szemben feltéve, hogy a kitérés lehetséges és veszélymentes. Ezekben az esetekben, például ha ittas, agresszív személy támadását kellett elhárítani a bírónak mérlegelnie kellett, hogy a megtámadott, jelenlegi szabályozás szerint jogosan védekező, személynek nem volt-e kitérési kötelezettsége. Amennyiben azt megállapították, abban az esetben a védekező személyt elmarasztalta a bíróság. Kitérési kötelezettsége nincs a megtámadottnak, ezért jogosan védekezik abban az esetben is, ha egyébként elfuthatna a támadója elől, elkerülhetné a támadást.
A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozóhatóságnak haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni. A bírói gyakorlat szerint tettenérésnek azon eset minősül, ha az elkövető részben vagy egészben szemtanú jelenlétében követi el a cselekményt, és eközben vagy közvetlenül a végrehajtás után a szemtanú vagy az ő felhívására más személy a helyszínen vagy nyomon üldözés, menekülés során fogja el az elkövetőt anélkül, hogy szem elől tévesztette volna. Amennyiben az elkövetőt szem elől tévesztik, majd az után fogják el tettenérésnek és jogszerű elfogásnak nem minősül, vagyis akár személyi szabadság korlátozása miatt is bíróság elé állíthatják azt a személyt, aki a bűnelkövetőt ilyen módon elfogja és feltartóztatja a rendőrség kiérkezéséig.
A zár alá vétel
A bíróság a zár alá vételt akkor rendelheti el, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, a vagyont eltüntetik. Ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el. Vagyonelkobzást el kell rendelni többek között arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Ide tartozhat az a vagyon, amire csalás útján tettek szert, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett.
Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. A polgári jogi igénynek hívják, amikor a sértett, a - vád tárgyává tett cselekmény (a bűncselekmény) következtében keletkezett, a cselekmény által okozott - kára megtérítését követeli a terhelttől. A büntetőeljárás, a terheltnek és családjának jelentős anyagi megterhelést jelenthet különösen abban az esetben, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, és korábban ő volt a családfenntartó. Pénzeszköz vagy valamely értékesíthető vagyontárgy, vagy akár a teljes vagyon zár alá vétele nagy hátránnyal jár, járhat a terhelt számára. A bíróságnak a zár alá vétel kérdésében körültekintően kell eljárnia, hiszen fennállhat a lehetősége annak, hogy az előterjesztett polgári jogi igényt elutasítják, vagy az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezik be, amely esetekben - más esetek mellett - a zár alá vételt meg kell szüntetni.
Előzetes letartóztatás: a védőnek nincs információja....
Az előzetes letartóztatás a terhelt (gyanúsított, vádlott) személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat előtt, aminek alapesetben akkor van helye, ha a terhelttel szemben szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás. A törvény négy pontban sorolja fel az előzetes letartóztatás különös okait. Első: a terhelt megszökött, a bíróság, az ügyészég, illetve a nyomozóhatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult. Második: a terhelt szökésének, vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel, vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható. Harmadik: megalapozottan feltehető, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával, vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával, vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást. Negyedik: megalapozottan feltehető, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt, vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
Az előzetes letartóztatás esetében a szabadságvesztéshez hasonló intézkedésre, szabadság elvonásra kerül sor anélkül, hogy a bíróság ítéletében kimondta volna a terhelt bűnösségét. Az előzetes letartóztatás célja a terhelt jelenlétének biztosítása az eljárási cselekményeknél, annak megakadályozása, hogy kivonja magát az lejárás alól. Annak megakadályozása, hogy a bizonyítékok manipulálásával, tanúk befolyásával veszélyeztesse a bizonyítást, hogy az előkészített bűncselekményt véghezvigye, vagy újabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt kövessen el. Általános feltétele, hogy a bűncselekményt a törvény szabadságvesztéssel fenyegesse. Ám nagyon kevés azon bűncselekmény, amely esetében nem szabható ki szabadságvesztés, ezért néhány kivételtől eltekintve, minden bűncselekmény esetén elrendelheti a bíróság az előzetes letartóztatást. További általános feltétel, hogy a nyomozásnak folyamatban kell lennie, hogy a terhelttel szemben fennálljon a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja és azt vele közöljék.
A nyomozást a nyomozóhatóság bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetében indíthatja meg. A bűncselekmény gyanújára számos adat, jelzés, vagy információ utalhat, amely alapján a nyomozás elrendelhető, a gyanúsított büntetőjogi felelőssége vizsgálható. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések, - mint az előzetes letartóztatás - szigorúbb előfeltételhez kötődnek, ezek ugyanis érintik az állampolgárok alkotmányos jogait, amelyek bárminemű korlátozása csak rendkívüli indok esetén történhet. Ezért nem elégséges a gyanú puszta megléte a cselekmény elkövetésére vonatkozóan, hanem annak megalapozottnak kell lennie. Gyanú megalapozottnak akkor tekinthető, ha azt olyan bizonyítási eszköz támasztja alá, amely a konkrét elkövetési magatartásra vonatkozik, és önmagában is alkalmas a gyanúsított büntetőjogi felelősségének megállapítására. Ez azt jelenti, hogy az adott személy büntetőjogi felelősségre vonásának alapjául szolgáló egyértelmű tényadatokat tartalmaz.
Nyomozati szakban jelentős nehézséget jelent a megalapozott gyanú vizsgálata, mivel ahogy a gyanúsított, úgy a védő sem ismerheti meg a nyomozás iratait, a gyanúsítottal szemben összegyűjtött bizonyítékokat, néhány kivételtől eltekintve. A különös okok megítélése szempontjából a bíróságnak viszonylag egyszerű dolga van, amikor abban kell döntenie, hogy a terhelt megszökött, a hatóságok elől elrejtőzött, vagy ezeket megkísérelte, illetve, hogy ellene újabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás.
Ezen letartóztatási okoknak ugyanis közös vonása, hogy valamennyi bekövetkezett tényeken alapul, amiknek a megítélése jóval egyszerűbb a puszta feltételezésen alapuló egyéb letartóztatási okhoz esetén. A terhelt szökése vagy elrejtőzése veszélyének megítélése viszont már jóval nehezebb dolog. A szökés, elrejtőzés veszélyének megalapozottnak kell lennie, amire olyan körülményekből lehet következtetni, amelyek megkönnyíthetik a terheltnek, hogy akár külföldön új életet kezdhessen. Ezek a körülmények lehetnek például, ha a terhelt idegen nyelvet beszél, külföldi kapcsolatai vannak, jelentős, külföldön lévő, vagy könnyen mobilizálható vagyona van, kevéssé kötődik az országhoz, családja nincs.
Kölcsönök tekintetében a bankokat nem illeti meg az elidegenítési és terhelési tilalom joga!
Azon ingatlanvásárlások esetében, amikor a vétel banki hitelből történik, a bejegyzési engedély megadására és Földhivatalhoz történő benyújtására az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától eltérő, későbbi időpontban kerülhet sor. Ez biztosíték az eladónak, mivel a tulajdonjog változás mindaddig nem kerül bejegyzésre, amíg a bejegyzési engedélyt nem adja meg. Ugyanakkor a vevőnek – vele együtt a banknak is – szüksége van biztosítékra, melyet a tulajdonjog fenntartással történő eladásban és annak ingatlan nyilvántartási feljegyzésben látják. A tulajdonjog fenntartás kikötése azonban nem mindig adja azt a védelmet, amit elvárnak tőle.
A tulajdonjog fenntartás hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési tilalom hatályával (109/1999. (XII.29.) FVM rendelet), viszont a végrehajtási jog bejegyzését nem akadályozza meg (1994. évi LIII. törvény, 136.§.1. bekezdés).
A Ptk. 368.§. (2.) bekezdésében foglaltak szerint a vevő a tulajdonjog fenntartás hatályossága idején az ingatlant nem terhelheti meg. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonjog fenntartás tényének feljegyzése nem elegendő ahhoz, hogy a vevő által felvett kölcsönt biztosító jelzálog bejegyzésre kerüljön. Erre csak a vevő tulajdonjogának bejegyzését követően kerülhet sor.
Ha határidővel kérik a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének bejegyzését, akkor a földhivatal, a széljegyzés törlése mellett, határidő megjelölésével feljegyzi a tényt, az ügyiratot pedig határidő-nyilvántartásba helyezi, a bejegyzési engedély megérkezéséig. Ebben az esetben a rangsorban következő jelzálogjog ügyében sem születik döntés, mindaddig, amíg a vevő tulajdonjog bejegyzése ügyében nem hozott határozatot a földhivatal.
Amikor határidő meghatározása nélkül kérik a tulajdonjog fenntartással történő bejegyzését, akkor a földhivatal szintén a széljegy törlése mellett feljegyzi a tényt. Ezt követően a rangsorban következő jelzálogjog bejegyzésének ügyében is döntenie kell a földhivatalnak, a törvényben meghatározott határidőn belül. Ha e határidőn belül becsatolásra kerül a bejegyzési engedély, akkor a vevő tulajdonjogának bejegyzését követően a jelzálogjog bejegyzésére is sor kerülhet, de tulajdonjog bejegyzés hiányában a jelzálogjog bejegyzés iránti kérelmet el kell utasítani.
A szerződő felek a tulajdonjog fenntartása kikötésének nélkül is megállapodhatnak a vételár későbbi megfizetésében. Ebben az esetben a függőben tartás lehetőségét vehetik igénybe. Ebben az esetben függőben kell tartani a beadványt mindaddig, amíg a bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására meghatározott, az okirat benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig. A teljes vételár megfizetésére ebben az esetben is később kerülhet sor, de a felek meg tudják jelölni azt az időpontot, amikor ez megtörténik. A függőben tartásra csak akkor kerülhet sor, ha a tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtásakor ezt kérik, és a függőben tartásra megadott időpont 6 hónapon belüli. A függőben tartás eredményeként a kérelem széljegyzésre kerül, de a bejegyzési engedély megadására nyitva álló határidőn belül az ügyben a földhivatal nem hoz döntést. Ezért a rangsorban hátrább álló kérelmek intézése is függőben van. A bejegyzési engedély benyújtását követően kerülhet sor először a függőben tartott ügy elintézése, majd az azt követő széljegyek.
A bankokat az általuk nyújtott kölcsönök tekintetében nem illeti meg az elidegenítési és terhelési tilalom joga, jogszabály, vagy törvény alapján. Annak szerződéses kikötését pedig az akadályozza, hogy az adásvételi szerződésben szerződő félként nem szerepelnek.
(FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztály 22143/1/2008. sz. tájékoztatása a Bankszövetség részére)
A gyanúsítottnak joga van az ügyvédjével konzultálni
Az Európai Bizottság megállapítása szerint a gyanúsítottak az őrizetbe vétel pillanatától kezdve az eljárás lezárultáig konzultálhatnak ügyvédjükkel, és kapcsolatba léphetnek egy családtagjukkal, vagy a munkaadójukkal, és tájékoztathatják őket a letartóztatásról. Külföldi fogva tartásuk esetén hazájuk konzulátusával vehetik föl a kapcsolatot. Ez a rendelkezés nem teszi függővé, hol tartózkodik a gyanúsított az EU tagállamain belül, tehát a rendelkezés minden tagállamra vonatkozik.
Az ügyvédhez fordulás joga a tisztességes eljáráshoz fűződő minimumjogok közé tartozik. E jogok közé tartozik még a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz, illetve a tájékoztatáshoz való jog is.
A gyakorlatban ez a rendelkezés a következőket jelenti: a rendőrségi kihallgatás megkezdésétől a büntetőeljárás végéig biztosítja az ügyvédhez fordulás jogát. A védelemhez való jog hatékony érvényesülése érdekében bizalmas találkozókat biztosít az ügyvéd és a gyanúsított között. Lehetővé teszi az ügyvéd számára, hogy aktívan fellépjen a kihallgatás során, és ellenőrizze a fogva tartási körülményeket. Biztosítja, hogy a gyanúsított kapcsolatba léphessen legalább egy családtaggal, vagy a munkaadóval, és tájékoztassa őket őrizetbe vételéről, vagy előzetes letartóztatásáról. Lehetővé teszi a külföldön fogvatartottak számára, hogy felvegyék a kapcsolatot a nagykövetséggel, vagy a konzulátussal, illetve, hogy onnan látogatókat fogadjanak. Biztosítja az európai elfogató parancs hatálya alatt álló személyek számára, hogy az elfogató parancsot érvényesítő, vagy kibocsájtó országban is jogi tanácsadást vegyenek igénybe.
Ingyenes a gyermektábori orvosi igazolás kiadása
Kormányrendeletben konkrétan meg van meghatározva, hogy a pénztárral szerződött egészségügyi szolgáltatók mely tevékenységek elvégzéséért kérhetnek külön díjat a biztosítottól. Ezen felsorolásban nem szerepel az üdüléssel, táboroztatással kapcsolatos igazolás kiadása. Az intézmények a szünidőre is kötelesek megszervezni az iskolaorvosi rendelést, a szolgáltató saját hatáskörben intézkedik a helyettesítésről és a folyamatos ellátásról. Ez alapján az iskolaorvosi ellátás finanszírozása sem szünetel a nyári vakáció idején.
Június 30-ig minden iskolában a tanuló saját iskolaorvosa (az iskolaorvosi rendelőben kifüggesztett rendelési időben) biztosítja az orvosi vizsgálatot és állítja ki a szükséges igazolást. Július elsejétől pedig - az iskolák nyári zárva tartása miatt - a MEBESZ központjában hetente két alkalommal, hétfő és csütörtök délelőtt ingyenesen biztosítják az alkalmassági vizsgálatokat és az igazolások kiadását valamennyi önkormányzati fenntartású általános iskola és középiskola tanulójának. A tábori egészségügyi igazolást a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak is jogukban áll kiadni.
Új honvédségi törvény
A javaslat szerint a készülő sarkalatos jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, 2012. január elsején lépne életbe. Az új honvédségi törvény előterjesztésével a kormány az alaptörvény sarkalatos törvényi felhatalmazásainak kíván megfelelni. Az új alaptörvény a kötelezettség körében továbbra is fenntartja a békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő koncepcióját, azonban megjelöli, hogy annak részeként Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert is fenntart.
Az új alaptörvény tartalmazza a katonai szolgálati kötelezettséget, amely lehet fegyveres, vagy lelkiismereti ok miatt fegyvertelen katonai szolgálat is. Utóbbiakat azonban csak rendkívüli állapotban, vagy az Országgyűlés döntése szerint megelőző védelmi helyzetben lehetséges teljesíteni a jövőben is. A készülő jogszabály szerint nem hívható be katonai szolgálatra - mások mellett - az a hadköteles, aki 18. életévét még nem töltötte be, katonai szolgálatra alkalmatlan, vagy aki saját háztartásában legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ugyancsak felmentést kap a szolgálat alól, aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el, vagy az a hadköteles, aki már a megelőző évben betöltötte 40. életévét.
A törvény életbelépésével hét korábbi törvény veszti hatályát.
Egyházak helyett vallásfelekezetek
A törvényjavaslat szerint 2012. január 1-jén hatályát veszti a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény. A javaslat melléklete felsorolja azokat a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Hetednapi Adventista Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hit Gyülekezete, Üdvhadsereg Szabadegyház, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. A melléklet további 23 egyházat sorol fel, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek; ezeknek elismert vallási közösségekké való nyilvánítását szorgalmazza. Közöttük szerepelnek egyebek mellett a mormonok, a buddhista és iszlám vallási közösségek, a nazarénusok, a Jehova Tanúi és az anglikán egyház is.
A korábbi gyakorlattal ellentétben az egyházak nyilvántartása a tervek szerint kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bírósághoz kerül, "ezzel is biztosítva az egységes, naprakész áttekinthető nyilvántartás vezetését". A törvény mellékletében felsorolt egyházakat a törvény erejénél fogva kell - a miniszter kezdeményezésére - nyilvántartásba venni. Az egyházként történő nyilvántartásba vétel kérelemre induló, nem peres eljárás során történik. A törvényjavaslat számba veszi, hogy mikor nyújtható be nyilvántartásba vételre irányuló kérelem: az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon és legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy tagja van (az időtartamba beszámít az e törvény hatályba lépése előtt egyházként történő működés is); az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.
A törvényjavaslat megállapítja: a "vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja". Leszögezi azt is a törvényjavaslat, hogy önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport, az állat-, környezet- és természetvédelmi és "a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési" tevékenység. Az egyház, vallásfelekezet, illetve vallási közösség definíciójaként azt írja a törvényjavaslat: "az azonos hitelveket valló, cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik". Mint azt a törvényjavaslat hangsúlyozza, az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, "amely az alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot".
Biztosítani kívánja a törvényjavaslat az állam és az egyház különválasztását, ugyanakkor törvényes keretet kíván biztosítani ahhoz, hogy "az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal". Az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatót, illetve a hittanárt az egyházi jogi személy nevezi ki. A hitoktatás költségeit - külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján - az állam biztosítja. Az egyházak a kormánnyal kötött megállapodás alapján külön jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más speciális szolgálatot végezhetnek.
Tüntetés a bankok túlkapásai ellen
Miért kell az utcán érvényt szereznünk jogainknak a bankok túlkapásai miatt?
Nem vagyok sem gazdasági, sem jogi szakember, de igyekeztem kideríteni, miként alakulhatott úgy az életünk, hogy családok százezreit fenyegeti az otthonuk elvesztésének - nagyon is valós - veszélye.
2004-2005 körül a korábbi államilag támogatott forint alapú hitelek korlátozásai miatt - mivel óriási költséget jelentettek a költségvetésre nézve -, azok helyett nagy számban kezdett a lakosság deviza, első sorban CHF- hiteleket felvenni. 2008 őszén a gazdasági válság - amit nem mellékesen a bankok idéztek elő és korai szakaszában jelzálogpiaci válságnak hívtunk - hatására a CHF, mint stabil és biztos befektetési lehetőség nagyon keresett, így drága lett. Ez az egyik oka a devizahitelek törlesztő részleteinek emelkedésének. A másik ok az, hogy a bankok megemelték a hitelek kamatait. Tették ezt annak ellenére, hogy a svájci jegybank - amint beütött a krach - szinte azonnal nulla közelébe csökkentette a CHF alapkamatát. Ezt azért voltak kénytelenek megtenni, mert nem érdekük tönkretenni a devizájukban eladósodott hiteleseket. A CHF hitelek mögött gyakorlatilag nincs egyéb fedezet, mint a felajánlott ingatlant terhelő - értékpapírt megtestesítő - jelzálogjog. Ha a sok CHF-ben eladósodott hiteles bedől, összeomlik az ingatlanpiac és nem lesz fedezet a CHF hitelek mögött. Ez a folyamat beláthatatlan következményekkel járna a svájci gazdaságra nézve. Saját bevallása szerint is kifejezetten azért csökkentette a svájci jegybank a CHF alapkamatát, hogy mentse a devizájában eladósodott adósokat. Ha ezt a csökkenést a magyar bankok beárazzák a termékeikbe, nem kerülünk a jelenlegi helyzetbe. Nem tették. Jobbnak látták a kockázatok növekedésére fogva magasan tartani a kamatokat. A kockázatok, forrás költségek növekedése a bank rosszul kihelyezett hiteleinek következménye, az a fizető adósokra nem ráterhelhető, még akkor sem, ha az szerepel a hitelszerződésben, mint költségnövelő tényező. A jelenlegi helyzet oda vezetett, hogy a bankok semmiért nem vállalják a felelősséget. Ez olyan aránytalanságot eredményez a szerződésekben melyeket semmisnek kell tekinteni. Nem az én véleményem, hanem ombudsmani, alkotmánybírósági vizsgálat alapján.
2008 óta három kormánynak (Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Orbán Viktor) lett volna lehetősége rendezni a helyzetet. Nem tették. Évek telnek el megoldás nélkül és nincs kilátásban érdemi, pozitív változás. A jelenlegi kormány az adósok kárára vélhetően megegyezett a bankszövetséggel. Évi ~300.000.000.000Ft-ért cserébe nem tesznek valódi lépéseket. Inkább az adósokat hibáztatva, a társadalmat megosztva, látszat-intézkedésekkel maszatolják a dolgot.
Ettől függetlenül vannak lehetőségeink érvényt szerezni a tisztességes szerződéshez való jogunknak. Ennek módszerei lehetnek demonstrációk, érdemi tájékoztatás, pertársaságok, szervezett engedetlenség, stb. ...
Indulásnak szeretnék minden érdekelt és szolidáris embert meghívni a kilakoltatási moratórium lejártának napjára időzített tüntetésre 2011. 07. 01.-én 18 órára a Kossuth térre.
http://www.facebook.com/event.php?eid=158998200832491
Domaszék,
2011. 06. 08.
Bán Tamás
Közlemény
Kedves olvasóim!
Tegnap este jelentkeztem a Vodafone által kiírt Főállású Angyal elnevezésű pályázatra. Nyerni úgy lehet, ha az első három, legtöbb szavazatot kapott projektté válhat a jelentkezésem.
Kérek mindenkit, aki egyetért a tevékenységemmel (tevékenységünkkel, hiszen többen is tesszük a dolgunkat), hogy szavazzon ránk, és kampányoljon értünk.
Már két éve állunk a rászorulók rendelkezésére, és segítségére. Az idei évben megnyitottuk mentor irodánkat, és jelenleg is azon dologzunk, hogy a moratórium lejárta után ne kerülhessenek a családok az utcára. Ennek érdekében megalkottuk és bevezettük az ún. Menekülő-Házak projektünket, mely a családok átmeneti otthonát jelenti. Otthont gyermekes családoknak, akik nem tudnak hová költözni az árverezés és kilakoltatás után. Hiszen, ha valakinek nem marad pénze albérletre, vagy nincs befogadó családja, azzal a problémával szembesül, hogy az utcát kell szállásként, és otthonként elfogadnia. Ez ellen teszünk.
Az ellen is küzdünk, hogy fel tudjuk számolni a gyermekszegénység és a gyermeknélkülözés jelenségét, és ne hagyjuk kialakulni az ún. Bújtatott-gyermek szindrómát. Hiszen a gyámügy nem hagyhatja, hogy a gyermek az utcán éljen, az anya pedig bújtatni fogja gyermekét, hogy ne vigyék el tőle, hatósági gondozásba.
Lobbizunk egy kormányrendelet kialakításáért, mely hiányzik, és nem oldja meg azon szülők helyzetét, akit kilakoltatnak, és elveszítik az állandó lakcímüket. Hiszen állandó lakcím hiányában nem folyósítják részükre tovább az alanyi jogon járó szociális juttatásokat (pl. GYES, Családi pótlék, özvegyi nyugdíj, árveallátás, stb.) sem. Mivel egyetlen kormányrendelet sem rendelkezik arról, hogy állandó lakcím hiányában területileg melyik lesz az a szerv kijelölve, amelyik ezeket az ellátásokat a továbbiakban folyósíthatná.
Kérek ezért mindenkit, aki célunkkal és törekvéseinkkel egyetért, szavazzon rám/ránk! És ha ideje és módja van arra, hogy kampányoljon értünk, egy életre lekötelez bennünket.
Ahol szavazni lehet: http://apps.facebook.com/foallasuangyal/?ref=bookmarks&count=6
Köszönettel:
Tóth Anna
Összefogással a Kilakoltatások Ellen Társadalmi Szerveződés
Végrehajtás a bankszámlánkon
A végrehajtás alól mentes az adós rendelkezésére álló pénznek azon része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének. A végrehajtás foganatosítható: az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összegre, ez alatti összegből a az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és annak négyszeres összege különbségének 50%-ára. Ha gyermektartásdíj, vagy szüléssel járó költség behajtására alkalmazott végrehajtásnál szintén az 50%-os szabály alkalmazandó.
Ha az adós munkabérén már foganatosítottak végrehajtást, abban az esetben a maradék munkabér bankszámlára érkezésekor nem hajthatják végre még egyszer a már terhelt munkabért, hiszen ezzel kétszeres eljárás alá vonják az adóst.
A pénzforgalmi intézménynek végrehajtás esetén összegeznie kell a nála elhelyezett az adós valamennyi számláján lévő összeget, és ennek tekintetében kell elvégeznie a számítást, tehát a mentes, és a korlátozottan levonható összeg is csak egyszer vehető figyelembe, az együttes összeg tekintetében. Ha a fizetési számlákon kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a végrehajtandó követelést, akkor a teljesítést kiterjesztik a nála kezelt betét-, takarékbetét számlákra is, a fokozatosság elvének betartásával.
Közös néven, több számlatulajdonos esetén, akkor is, ha nem valamennyi számlatulajdonos a végrehajtás alanya, akkor is végrehajtás alá vonható a közös számla teljes összege. A nem adós számlatulajdonost ebben az esetben haladéktalanul értesítik a megterhelésről, aki egyet nem értése esetén a számláról már leemelt, és kizárólag őt illető összeg visszafizetését követelheti a végrehajtás kérővel szemben indított perben, az igényperre irányadó szabályok szerint.
A pénzügyi intézménynek a végrehajtás foganatosításáról az adóst csak a végrehajtás megtörténte után kötelessége értesíteni. A végrehajtásért a pénzügyi intézmény készfizető kezesként felel, az adóssal egyetemleges felelősséggel.
Végrehajtás hatósági átutalási megbízással
A hatósági átutalási megbízás ún. fizetési megbízás, amely alapján a pénzügyi intézmény teljesít. A végrehajtó a hatósági átutalási megbízást, vagy a végrehajtói letéti számlát kezelő pénzforgalmi szolgáltatóhoz nyújtja be, vagy közvetlenül ahhoz a pénzforgalmi szolgáltatóhoz, amely az adós pénzét kezeli. A pénzforgalmi szolgáltató az adós számlájáról leemelt pénzt a végrehajtói letéti számlára utalja át. A pénzforgalmi szolgáltatót nem mentesíti a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól, ha az adós a végrehajtás megszüntetése, vagy korlátozása miatt pert indít, de akkor sem mentesül, ha az adós elévülésre hivatkozik.
Ha a hatósági átutalási megbízás fedezethiány okán nem vezetett eredményre, a végrehajtó, ha a végrehajtást kérő ismételten kéri, újra hatósági átutalási megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz.
Végrehajtás átutalási végzéssel
A végrehajtás elrendelésének szükséges feltétele, hogy a végrehajtandó okirat marasztalást tartalmazzon, jogerőre emelkedjen, vagy kimondja a határozat előzetes végrehajthatóságát. Szükséges feltétel még, hogy a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelenül teljen el, az adós ugyanis élhet az önkéntes teljesítés jogával.
Az átutalási végzés olyan végrehajtható okirat, melynek kiállítására a bíróság az illetékes. Ebben az esetben a pénzkövetelés kifizetését a végrehajtást kérő számlájára történő átutalással, vagy a címére történő kiutalással is kérheti. Az átutalási végzés kiállítása is illetékköteles. Ilyenkor a végrehajtás foganatosítása a végrehajtó bevonása nélkül történik. Az átutalási végzést a bíróságnak kötelező jelleggel indokolnia kell, a végzés ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezésnek halasztó hatálya van, mely arra vonatkozik, hogy a pénzforgalmi szolgáltató köteles a megjelölt összeget azonnal zárolni. Kifizetés kizárólag jogerős átutalási végzés alapján történhet. Ha az átutalási végzésben írt összegre nincs teljesen, vagy részben fedezet, akkor a benyújtott összeg vonatkozásában sorbaállítást kell alkalmazni.
Az adóst megillető, de az adós szabad rendelkezése alól kikerült, ügyleti biztosíték céljára kezelt pénzösszeget csak akkor lehet végrehajtás alá vonni, ha kifejezetten az ügyleti biztosíték céljával összefüggő, vagy e meghatározott ügyletből eredő követelés kielégítése érdekében indul végrehajtás. Az átutalási végzéssel érintett összeg nem minősül a bíróság által ún. meghatározott célra elkülönítve kezelendő összegnek.
Az átutalási végzéssel történő végrehajtás a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is érinti. Korlátja, hogy kizárólag a pénzforgalmi szolgáltató által az adós javára kezelt pénzre folyhat végrehajtás, egyéb ingó-, vagy ingatlanvagyonára nem.
A polgárőröket kötelező törvény
2011. május 20.-ától hatályos a polgárőrök tevékenységét szabályozó törvényi rendelkezés módosítása. E szerint a polgárőrszervezet csak az alapító okiratában székhelyeként feltüntetett területen láthatja el a tevékenységét. Ez alól kivétel, ha a rendőrséggel, vagy más állami, önkormányzati rendvédelmi, közbiztonsági szervezettel, adóhatósággal, környezet- és természetvédelmi szervezettel erről írásban megállapodnak. Ha nem így tesznek, elzárással, illetve 150 ezer forintos pénzbírsággal sújthatóak. A szabálysértési eljárás bírósági hatáskörbe tartozik.
Polgárőr csak nagykorú, büntetlen előéletű személy lehet, tevékenysége során nem hordhat olyan ruházatot, melynek viselése jogszabályba ütközik.
A módosítás egy új fogalmat is bevezet, mégpedig: a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzését. Ez azt jelenti, hogy aki közterületen, vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre őt jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, a közbiztonsági tevékenységét jogosulatlanul végzi.
Mindezt a Btk. módosítása is tartalmazza, a 2011. évi XL. törvényben, a rendészeti bűncselekmények cím alatt.
Nem szívhatunk!
2012. január 01.-től tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben, szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön, a megállókban, az aluljárókban, és a játszótereken. Nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helységeiben, és a vonatokon sem. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól 5 méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket ahol erre kizárólag közvetlenül a bejáratnál van lehetőség. Rá lehet gyújtani viszont a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelységekben.
Viszont: szabadtéren sem lehet dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti, és gyermekvédelmi intézményekben, és egészségügyi szolgáltatónál.
A dohányzási tilalom betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, megsértése esetén, 3 hónapnyi türelmi idő után egészségvédelmi bírságot szabhat ki.
Hogyan tereli a TIGÁZ árverezésre az ingatlanokat?
A jogcím az ő esetükben: közüzemi díjhátralék miatti árverezés. Nem megyek tovább elemzésemben az idei év történéseinél. A díjak megfizetésének szempontjából az idei év a tavalyi év decemberével kezdődik. Miért? Mert december közepén állítja ki a Tigáz az éves elszámoló számlát. Hiába fizet az ügyfél egész évben közel 20 000 Ft-os átalányt, ez év végén mindenképp közel 100 ezer Ft ráfizetést eredményez. A kiállított számlákat nem elemzem, nem vagyok pénzügyi zseni, és könyvelő sem. Maradok a tényeknél. Tehát az egyszerűség kedvéért tegyük föl, az ügyfél részére kiállítanak 100 ezer forint ráfizetésről szóló számlát. Az első infarktus után besétál az ügyfél a helyi ügyfélszolgálatra. Ott közlik vele: 6 havi részletfizetés megengedett, de ezek után több, mint 10 ezer forinttal megemelik januártól a havi átalány-számláját. Az ügyfél nem tehet mást, beleegyezik. Tehát január első napjaiban ott tart, hogy kötelezik arra, csak a gázszámla kiegyenlítésére tegyen félre havonta 30 ezer forintnyi átalány-díjat, és kb. 15 ezer forintnyi ráfizetés-részlet díját. Ha az ügyfélnek éves villanyszámla ráfizetése is van, akkor szívás, hiszen az sincs 100 ezer forint alatt, általánosságban, csak nagyon ritkán.
Az ügyfél a decemberre eső ráfizetés-részletet megfizeti, és kezdi összekaparni a január havi gázszámla árát. Igen ám, de a többi sárga csekket is fizetni kell, meg enni is kell adni a családnak. Ha albérletben laksz, az albérleti díjat is meg kell fizetni. Ha hiteled van, annak részletét is fizeted. Következik a „zsonglőrködés a pénzzel” nevezetű bűvészmutatvány. Az ügyfél megfizet szinte mindent, de már itt a következő részlet, és így gördülékenyen zajlik az ügymenet, egészen márciusig. Addigra az ügyfél rendezi az éves villanyelmaradását, mert az kevesebb volt, mint a gáz-ráfizetés, csakhogy februárban 2 nappal később fizette be az éves-gázrészletet, mint azt a határnap engedte volna.
És márciusban jön a meglepi: a Tigáz, ez a teljes mértékben ügyfélközpontú gázszolgáltató a maradék részleteket egy összegben kiszámlázza. Az ügyfél telefonál az ügyfélszolgálatra, ahol egy tini-hanggal beszél. Ott közlik vele: késett a részlettel, ezért a tartozásrendezésre megállapított részletfizetésre megkötött szerződés érvénytelen, egy összegben jogos a követelés. Az ügyfél már majdnem sír: de hát látja, hogy megfizettem. …. A hölgy közli: persze. De a szerződésében ez áll, olvassa el. Az ügyfél kérdésére: a szerződéskötéskor a tisztelt kolléga miért nem szólt erről? A válasz: egyrészt tudnia kellene, a szabály, az szabály. Másrészt biztos, hogy elmondta, mert jó szakember. Telefon letesz. Pont.
Az ügyfél kölcsönkér, mert a gáz kell a gyerekeknek, nem kapcsolhatják ki. Egy összegben megfizeti a tartozást, az éves elmaradás rendezve.
Így köszönt az ügyfélre az április, és egy levél a Tigáztól: mivel nem fizette meg a január, február, március, áprilisra vonatkozó havi átalány díját, íme, 5 dátum, és jönnek kikapcsolni a szolgáltatást, hiszen 3 hónapot meghaladó tartozása van az ügyfélnek, amelynek értéke a minimálbért meghaladja. Az ügyfél újra telefonál, szintén egy tini-hanggal beszél, az ő összes, vonatkozó élettapasztalatával, magas lóról közli az ügyféllel: ez van. Nem fizet, ki kell zárni az ügyfelet a szolgáltatásból. Az ügyfél újra sír, könyörög: értse meg, nem késtem volna, ha nem kérik egy összegben az éves számla megfizetését. Az ügyfélközpontú válasz: sajnálom. Ha nem tudta teljesíteni a részletfizetési kötelezettségét, miért vállalta? Az ügyfél magyarázkodni próbál, kérdéseket téve föl: Miért számolják hozzá április elején a követelésükhöz az áprilisra megfizetendő díjat, melyről a sárga csekk még meg sem érkezett? Csak azért, hogy tutira elhagyja a tartozást a minimálbért? Hogyan lehetséges az, ha a januári számlát február 04.-ig kell kiegyenlíteni, az április elején már 3 hónapja lejárt tartozásnak tekinthető? Hölgyem, számoljon már, az Istenért!...
A hölgy zavarban. Válaszolni nem tud.
Egy hét alatt érkezik a telefonhívás: holnap jönnek kikapcsolni a szolgáltatást.
Így éldegélünk mi, Heves megyében. Nem egyedi az eset, a Tiszántúli Gázszolgáltató bevett gyakorlatáról beszélek. Mi az összefüggés a szolgáltatásból jogalap nélküli kikapcsolás és az árverezés között? Csupán annyi, hogy mire az ügyfél több százezer forintért visszakapcsoltatja a gázszolgáltatást, a hitelének megfizetése teljesen ellehetetlenül. Vagy, a második variáció: megfizeti továbbra is a hitelének részleteit, és az egyéb sárga csekkeket, sőt, még a gyereknek is tud tízórait csomagolni, igaz, fáznak közben, mert visszakapcsoltatni nem tudja a szolgáltatást. Igen ám, csakhogy addigra kibocsájtják a fizetési meghagyást, és a végrehajtás megindul. Mert ne felejtsük el: csak azért, mert kikapcsolták a gázszolgáltatást, a havi átalánytól megmenekül az ember. Viszont óraállásig szintén kiszámláznak, melyre a végrehajtási költségek, és a késedelmi kamatok észrevétlenül fölcsúsznak.
Törvényes, és jogos?
Ha figyelembe vesszük, hogy a tartozásrendezésről szóló megállapodás tartalmazza azt a szolgáltató felé egyoldalúan kikötött feltételt, mely szerint egyetlen nap késedelem esetén azonnali szerződés-felmondással, azonnali végrehajtással megindul az ügyfél ellen. Ha azt nézzük: az ügyfélszolgálat nem reagál, érdemben nem tud válaszolni a megkeresésre, a telefonbeszélgetést rögzíti, de nem bocsájtja az ügyfél rendelkezésére az hiába kéri, többször is. Ha arra gondolunk, hogy korábban terhelnek, mint ahogyan a csekk megérkezik, ha azt nézzük, hogy a 2 hónap késedelem nekik több, mint három. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a havi átalány és az éves ráfizetés ügyfélre terhelését részletesen elszámolni, vagy megmagyarázni nem tudják. …. Szóval, ha ezeket figyelembe vesszük, világosan látszik, milyen jogszabálysértéseket követnek el.
Nálunk közüzemi díjtartozás okán csak a régióban több, mint tíz ingatlant árvereznek el április 27.-étől. Olyan árverezés is közzé van téve, mely 81 ezer forintnyi tartozás okán került kiírásra.
Köszönjük, Tigáz!
Ehhez csatlakozhat az Émász is, hiszen náluk az éves elszámolás megfizetésének részletfizetése mindössze két hónapban kimerül. Több hónapot ugyanis nem hajlandóak adni. Halasztást is csak egyszer engedélyeznek.
Közüzemi díjtartozás miatti árverezések? Ugyanazzal a módszerrel, mesterségesen generálva, mint a bankok a hitelszerződésekkel teszik ezt. Meddig lehet tűrni még? Ha nem teszünk csoportosan bejelentést a rendőrségen a nyerészkedő közüzemi szolgáltatók módszerei ellen, nem fog történni semmi ebben az ügyben, ez a gyakorlat folytatódni fog.
Balansz Bőrönd-Buli
Mindjárt itt a nyár, és a gyerek mindent kinőtt. Mit csináljunk ezzel a sok fölösleges holmival? Kidobni sajnáljuk, hiszen jó állapotban van, csak a gyerek nő, mint a bürök. Egy teljesen új tavasz/nyári ruhatárat összeállítani sem olcsóság. A megoldás a Balansz Tánciskola bőröndbulija!
A Balansz április 27-én a Buratinóban és május 12-én a Világcsücsökben, 16-18 óra között ruha-, és játékbörzére vár szeretettel minden pocakos kismamát, csöppségeket-nagyobbacskákat nevelő családokat, akik jó minőségű holmikat szeretnének beszerezni a nyár közeledtével.
További információ az alábbi oldalakon található:
http://balansz.net/balansz-borondbuli-mamaknak-babaknak-nagyobbacskaknak/
http://www.facebook.com/balansz?sk=events#!/event.php?eid=154288624634606
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
